Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
A barokk és rokokó
V_____________________________________________________________________________________________J 161 A XVIII. század első feléből maradtak fenn első egységes ebédlő-, könyvtár- és patikaberendezéseink. Az egykori trencséni jezsuita rendház refektóriuma (Nagytétényi Kastélymúzeum) Strassilovszky János és Paumgartner Bernát faragó laikusok műve. A sümegi püspöki nyaraló könyvtárterme (Iparművészeti Múzeum) Padányi Biró Márton veszprémi püspök megrendelésére készült. Európai viszonylatban is egyik legszebb gyógyszertári berendezésünk, a kőszegi patika ugyancsak jezsuita szerzetesek: Josephus Codelli, Josephus Steiner, Josephus Udersinger munkája. Főúri kastélyépítészetünk kiemelkedő emléke Esterházy Fényes Miklós eszterházai (Fertőd) kastélya. Hogy hű képet kapjunk e pompakedvelő főúr egykori „Tündérországáról", válasszuk kalauzul a kortárs Vályi Andrást, aki a Magyarországnak leírása c., 1796-ban megjelent kétkötetes munkájában, amidőn Eszterházára kerül sor, szakít a szótári rövidséggel és ekképp számol be élményeiről: ,,Eszterháza a legékesebb és a legméltóságosabb lakóvára Esterházy Miklós uraságnak, Sopron vármegyében. Épült Sarod (Srollen) és Széplak, Söjtir (Süttern) és Sz. Miklós között, Sopronhoz 161. Úrvölgyi szekrény; 1700 körül (Budapest, Iparművészeti Múzeum) 162. Trencsényi refektórium (1732—1733); Strassilovszky János—Paumgartner Bernát munkája (Nagytétényi Kastélymúzeum) három Pozsonyhoz pedig hat mérföldnyire. Építette néhai Esterházy Miklós uraság azon a helyen holott ez előtt a Sarodi vadászati váracska vala, és emlékezetét általa halhatatlanná tette; elváltoztatván e lakóvárnak új méltóságos voltához képest a helynek régi Saród elnevezését is, s Eszterházának neveztetett. Akik e várnak belső herczegi épületeit a nagy kertekkel, s különféle válogatott ízlésű alkotásait szemlélhették, mind csudáivá és tisztelve ítélnek annak méltóságos voltáról és Magyarország paradicsomának, vagy a magyar hírmondónak mondása szerint Magyar Verszáliának méltán nevezik. Különféle nyelveken leírták immár e herczegi szép lakóhelyet, még az idegenek is, és a hazában is sokkal ismeretesebb, mint sem annak ritka ékességeit ez irat nyilváníthatná. Bővebb leírását és az épületek rajzolatjait is lásd e munkában: ’Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Eszterház im Königreiche Ungarn. Pressburg 1784.’ Röviden mindazáltal íme néminemű képe, e hasonlíthatatlan szépségű, olasz ízlés szerint épült herczegi lakóvárnak. Amint az utazó Sopronból Eszterháza felé megy, Szépiáknál egy 500 ölnyire terjedő két sor élő fák ■ ; 144
