Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
A barokk és rokokó
г л А barokk és rokokó Itália V__________________________________J A barokk elnevezése a spanyol barueco (szabálytalan alakú gyöngy) szóból származik, s bár legnagyobb szabású alkotásai a Napkirály birodalmában születtek meg, szülőhazája mégis Itália, elindulása Rómához kötődik. А XVI. század végétől csaknem az egész félsziget spanyol fennhatóság alatt állt vagy azokkal volt szövetséges, egyedül Velence marad meg önálló köztársaságnak. Az uralkodó osztály — az itáliai nemesség — életformájában a spanyol udvart tekintette követendő mintaképnek; Pietro Longhi Táncóra c. képe is erről győz meg minket. A tridenti zsinat után (1540—1563) Róma újult erővel lépett fel a protestantizmus ellen, és ebben eszközként a művészetet is felhasználta. Az egyház, a legnagyobb mecénás, hatalmas építkezésekbe kezd, hogy hívei és önmaga előtt is bizonyítsa hatalmát. Az ellenreformáció talaján alakul ki a barokk formanyelve Raffaello művészetének csodálatából és Caravaggio manierizmusából, az újonnan létrejött iskolákból, a bolognai akadémiából például, amelynek programja a legnagyobb flamand festőre, Rubensre hatott. A város arculatát új terekkel, kutakkal, egyházi épületekkel, palotákkal, patríciusházakkal alakítják, sokszor, s főleg Rómában az antik emlékek építőanyagának felhasználásával. Gian Lorenzo Bernini, Francesco Borromini, Pietro da Cortona és Baldassare Longhena palotái, a Barberini-, Chigi-, Montecitorio-, Pamphili-, Rezzonico-, Pesaro-paloták szembehelyezkednek a klasszikus előképekkel, az eddig nyugodt és szabályos homlokzatok mozgalmassá válnak, többször megtörnek, kőbábos balkonokkal, fülkékkel tagolódnak. Az épületek külseje a bútor tervezőkre is hat (Bernini például asztal- és trónusterveket is készít szobrászok számára). E paloták előkelő első emeletén az ún. piano nobilén az impozáns homlokzat mögött kapott helyet a fogadóterem. Az ünnepélyek és fogadások színhelyének gazdag kiképzésével a meghívottak elkápráztatása, bámulatba ejtése volt a cél. A padló, ajtó- és ablakkeret márványból készül most is, a mennyezeten azonban stukkókeretben illuzionisztikusan festett mitológiai jelenetek váltakoznak. Többkarú, többnyire aranyozott fa vagy üvegcsillár világítja meg a gueridonokon, konzolokon, posztamenseken elhelyezett kínai vázákat, aranyozott bronzokat, a falon függő drága képeket és a brüsszeli és párizsi manufaktúrákban vásárolt kárpitokat. Később, a barokk teátrális, fantasztikus, dekoratív elemei az 1730-as években Itáliában is ro-114
