Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)

Második fejezet. Az átszervezéstől az újraegyesítésig (1950-1963)

Kis-Duna-hid A gépipari termelés koncentrációja Győrött 1961. január 1-ével — a Szerszámgépgyár és a Hajtóműgyár egyesítésé­vel — kezdődött meg. A Hajtóműgyárral kibővített Szerszám­­gépgyár ekkor megszüntette a traktor-pótkocsik és csónak­motorok gyártását és az egyéb saját és hajtóműgyári pro­filok megtartásával az egyenáramú gépek (TC motorok) gyár­tását kezdte meg.52 A Vagongyár 1962. évi kedvezőtlen eredményei hatására újabb lépés történt a győri gépipar koncentrációja érdeké­ben. A Vagongyár 1963 márciusában nyugalomba vonult vezérigazgatója helyéit a minisztérium a Győri Szerszám­gépgyár igazgatóját, Horváth Edét nevezte ki a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár vezérigazgatójává. Az új vezér­­igazgató továbbra is a Szerszámgépgyár igazgatója ma­radt. Az új vezérigazgató kinevezésével a Kohó- és Gépipari Minisztérium megtette az első lépést a Vagongyárban ural­kodó bizonytalanság megszüntetésére. A vezetés megszilár­dítása és a vezetés színvonalának növelése érdekében már június első hetében szervezési intézkedésekre és néhány személyi cserére került sor. Fontos minisztériumi döntés volt a két főmérnökös rendszer bevezetése. Az egyik főmérnök feladata a vállalat távlati fejlesztési terveinek kidolgozása volt, a másik főmérnök a közvetlen termelési ügyek irányí­tására kapott megbízást. A legfelsőbb szintű vezetés ilyen megszilárdításával és a vállalati tevékenység új koncepció­jának kidolgozásával új, pozitív irányú folyamat indult meg. 1963 júniusában a vállalatvezetőség további szervezési intézkedések végrehajtását határozta el. Megállapították, hogy sürgősen szükséges a távlati technológiai osztály fel­állítása, amelynek feladata, az egyes gyártmányok gyártási folyamatának meghatározása. Egyben elhatározták, hogy a gyár egész technológiai tevékenységét központosítani fogják. A felállítandó központi programiroda feladatául a termelés­ellenőrzést tűzték ki a gyártmányszerkesztéstől egészen a gyártmánykibocsátásig - az anyagellátás biztosítására pe­dig központi anyag- és áruforgalmi osztályt szerveztek. A termelékeny, tervszerű munka feltételeinek létrehozására tett erőfeszítések mellett foglalkoztak a gyár termékeinek, elsősorban az exportgyártmányoknak minőségével és ele­mezték a felmerült reklamációk okait. A szervezési intézke­dések, a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználására hozott rendelkezések, a feladatok vi­lágos megfogalmazása, a vállalat belső gazdasági vezeté­sének konkrét törekvését tükrözték az országos gazdaság­­politikai irányelvek helyi teljesítésére. Az erők mozgósítása az 1963. évi második féléves módosított tervfeladatok végre­hajtása érdekében sikerrel járt: a Vagongyár teljesítette az 1963. évi éves tervét. Az 1963-ban megindított kedvező folyamatot tartóssá tette és a győri gépipari termelőeszközök koncentrációja terén döntő fordulatot hozott a Gazdasági Bizottság döntése, amelynek alapján a Vagongyár és a Szerszámgépgyár újra­egyesítésével Wilhelm Pieck Járműipari Művek néven, 1964. január 1-én ipari nagyvállalat jött létre.53 62

Next

/
Thumbnails
Contents