Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)

Második fejezet. Az átszervezéstől az újraegyesítésig (1950-1963)

Gömbtartályok helyére. 1951-ben készült el a hídműhelyben a felszabadulás után a századik híd. 1953-ban világméretekben is jelentős megrendelést kapott a gyár, amikor megbízták a Giurgiu—Rousse közötti Romá­niát és Bulgáriát összekötő Duna-híd egy 360 m hosszú sza­kaszának elkészítésével. A hídszerkezet teljes hossza 2800 méter volt. A híd emeletes kivitelben készült, alul a vasúti, felül a közúti forgalom lebonyolítására alkalmas pályával. Az ipari beruházások számos új és addig nem ismert megrendelést, igényt jelentettek. 1950-ben a Péti Nitrogén­művek részére épületszerkezeteket, tornyokat, nagynyomású tartályokat gyártott a győri gyár. Az épülő Borsodi Vegyi­kombináthoz a beruházó éveken keresztül rendelt különféle, a nehézvegyiparban alkalmazott berendezéseket. Ennek a beruházásnak és a Vagongyárnak kapcsolata olyan szoros volt, hogy a Vagongyár a helyszínen kirendeltséget alakí­tott ki, amely öntevékenyen tervezett, gyártott és szerelt, hogy a munkában fennakadás ne legyen. A vagongyári híd-gyáregység újratervezte és legyártotta a Ferihegyi repülőtér nagy hangárjának acélszerkezetét. 38

Next

/
Thumbnails
Contents