Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Első fejezet. A Vagongyár a felszabadulástól az újjáépítés befejezéséig (1945-1949)
felújítása kapcsán kerül az érdeklődés homlokterébe. A felszabadulás után a fővárosi és vidéki autóbuszforgalmat a korábbinál lényegesen alacsonyabb számú, jobbára roncsokból helyreállított autóbuszokkal bonyolították le. 1947- ben az autóbusz-közlekedés javítása elkerülhetetlenné vált. Az érdekelt közlekedési vállalatok tőkés országokból kívántak autóbuszokat behozni, a Nehézipari Központ viszont az autóbuszok hazai gyártása mellett szállt síkra, a NIK irányítása alatt álló üzemek bevonásával. A Gazdasági Főtanács 1947. szeptember 19-i határozatában kimondta, hogy a NIK kezdje meg a korszerű autóbuszok gyártását. 1948- ban a Gazdasági Főtanács még két alkalommal foglalkozott a közúti járműgyártás kérdésével. További jelentős öszszegeket biztosított gyártási célokra és nagy összegű beruházásokat engedélyezett a Vagongyár autógyártó részlegének és a MÁVAG alvázgyártásának fejlesztésére. A korszerű autóbusz és tehergépkocsi gyártásához az osztrák Steyr Művektől megvásárolták a Steyr 3/4, 3,5 és 5 tonnás tehergépkocsik és ezek motorjának gyártási szabadalmát. A Vagongyár 1949. évi mérlegében a Steyr-szabadalom 1,16 mFt-tal, a Steyr prototípus 461 782 forinttal szerepel a beruházások között/'8 Az új gyártmány előkészítésével párhuzamosan a Vagongyárban folyamatosan gyártották a korábbi gépjárműtípusokat, így a Super vagy Speciál típusú tehergépkocsikat különféle felépítménnyel, autóbuszokat, Speciál és Super alvázakat, tartalék motorokat és külön szerkezeti elemeket. Az 1947—1949 között gyártott közúti járművek és szerkezeti elemek Super v. Speciál tgk Autóbusz Postai furgon Super v. Speciál alváz RÁBA motor I. tervév 76 71 63 76 — 5 hónapos tervidőszak 94 37 41 40 _ III. tervév 650 11-283 58 összesen: 820 119 104 399 58/l9 A Vagongyár a hároméves terv befejezésekor A hároméves terv időszakában jelentős beruházásokkal fejlesztett Vagongyár 1949 végén a következő termelőegységekből állt: vagon- és kisvasútosztály; autóosztály; híd- és vasszerkezeti osztály; csava rgyár; daruosztály; préskovácsüzem; mezőgép-, háztartás- és szállítógéposztály; központi gépüzem; préskovácsüzem; öntöde I.; öntöde II. A teljes termelés értéke: Az első tervévben az 5 hónapos időszakban a III. tervévben összesen: 214,44 mFt 115.17 mFt 389,57 mFt 719.18 mFt volt. A kimagasló termelési eredmények a munkaversenyben elért sikereken alapultak. Ezek elismeréseképpen a Vagongyár 1948 folyamán először érte el az élüzem címet. A fizikai állományban levő dolgozók létszáma: az I. tervévben 5636 fő az 5 hónapban 5819 fő a III. tervévben 7516 fő volt. 24
