Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)

Első fejezet. A Vagongyár a felszabadulástól az újjáépítés befejezéséig (1945-1949)

kel biztosították az államhatalom által előírt kötelezettségek teljesítését. A szorult pénzügyi viszonyok közt a vállalatok eladósodtak. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a nehéz­ipar legnagyobb üzemei, amelyek korábban szinte teljes egészében, a stabilizáció után pedig mintegy kapacitásuk 60 százalékában jóvátételi munkát végeztek. Ezek a válla­latok nyersanyag- és hitelellátás, valamint az értékesítés tekintetében teljesen az államtól függtek. Miközben a ter­melésnél felhasznált nyersanyagok értéke emelkedett, a jó­vátételi árak változatlanok maradtak. Az érintett legfőbb nehézipari üzemek, köztük a Vagongyár, már az infláció alatt rohamosan élték fel készleteiket. Ebből a helyzetből következett a jóvátételre dolgozó gyá­rak állami kezelésbe vétele. 1946. december 1-től állami ke­zelésbe vették a Weiss Manfred Acél- és Fémművet, a Ganz Villamossági Gép-, Vagon- és Hajógyárat, a Rimamurány- Salgótarjáni Vasművet és az azzal kapcsolatban álló győri Magyar Vagon- és Gépgyárat. Ezek irányítására létrejött a Nehézipari Központ (NIK). A munkáspártok támogatták a Szakszervezeti Tanács határozatát, az államosított vagy ál­lami kezelésbe vett vállalatok vezetőségébe munkásigaz­gatók kinevezésére. 1947. március 1-én a Vagongyárba két munkásigazgatót neveztek ki.37 Az első hároméves terv (1947-1949) Az ország gazdaságának következetes fejlesztése érde­kében — a stabilizáció eredményeire támaszkodva — a Ma­gyar Kommunista Párt már 1946 végén követelte a tervgaz­dálkodás bevezetését. Ennek a kezdeményezésnek alapján 1947 elején kidolgozták a hároméves tervet. A tervet a nem­zetgyűlés 1947. július 1-én szavazta meg. A Kommunista Párt javaslata abból indult ki, 3 év szükséges ahhoz, hogy az ország mind a termelés, mind az életszínvonal területén az utolsó békeév színvonalát elérje. Ehhez jelentős — az alacsony nemzeti jövedelemhez viszonyítva magas — beru­házási összegeket irányoztak elő. A hároméves terv előkészítése és beindítása nehéz gazda­sági feltételek mellett ment végbe. Országosan problémát jelentett a foglalkoztatottság biztosítása, a hazatérő hadi­foglyok tömegének munkába állítása. 1947 októberében 17 Győr megyében felmérést készítettek a munkanélküliekről. A felmérésről készített alispáni jelentés 6000 munkanélküli­ről számol be, akiknek többsége - 4172 fő - győri volt. ’’4 Az egész gyáripar állami ellenőrzésének megszilárdításá­ra, a termelési feladatok pontos kiszabására irányuló tö­rekvések a munkásság egyetértésével találkoztak. Ezt bizo­nyítják az 1947—48. fordulóján politikai téren lejátszódott események, a két munkáspárt egyesülése. A Vagongyárban a két párt egyesülését vállalati szervezőirodák készítették elő. A Vagongyár és a MÁVAG hídműhelyében 1948. április 27-én, a Vagongyár II. üzemegységében április 28-án alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja. A Vagongyár alapszerveze­teinek küldöttei 1948. április 29-én létrehozták a gyár üzemi pártszervezetét. A Minisztertanács nagy jelentőségű határozata — 1948 márciusában — a 100-nál több munkást alkalmazó üzemek államosítására szintén a hároméves terv célkitűzéseinek tel­jesítését, a szocializmus építésének ügyét segítette elő. Az államosított Magyar Vagon- és Gépgyár Nemzeti Vál­lalat az Általános Gépipari Minisztérium (ÁGM), későbbi nevén Kohó- és Gépipari Minisztérium Járműipari Igazgató­ságához tartozó nehézipari vállalatként működött.39 A rész­vénytársasági forma megszűnése és a nemzeti vállalat alapí­tása a győri gyár számára a teljes önállóságot jelentette. 1948. szeptember 22-én a Vagongyár addig Budapesten működött igazgatósága Győrbe költözött. A gyárnak egy anyagbeszerző és szállítórészlege továbbra is Budapesten maradt. 1948 szeptemberében a Rába-Service üzem az Ál­talános Gépipari Minisztérium rendelkezése értelmében ki­vált a vállalat kötelékéből és mint Budapesti Autójavító üzem, valamennyi NI K-vá I la lat részére garanciális javításo­kat végzett. A Vagongyár fejlesztése a hároméves terv időszakában A Vagongyárban a hároméves terv végrehajtását 1947. augusztus első napjaiban ünnepélyes körülmények közt kezd­ték meg. Az akkor még erősen romos gyárban ekkor he­lyezték üzembe a helyreállított új erőművet és az első él­munkások fogadalmat tettek. 1947. augusztus 1-én a MÁ­VAG, a Danuvia, a Ganz, a Magyar Vagon- és Gépgyár, KÖNYVTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents