Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Első fejezet. A Vagongyár a felszabadulástól az újjáépítés befejezéséig (1945-1949)
kel biztosították az államhatalom által előírt kötelezettségek teljesítését. A szorult pénzügyi viszonyok közt a vállalatok eladósodtak. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a nehézipar legnagyobb üzemei, amelyek korábban szinte teljes egészében, a stabilizáció után pedig mintegy kapacitásuk 60 százalékában jóvátételi munkát végeztek. Ezek a vállalatok nyersanyag- és hitelellátás, valamint az értékesítés tekintetében teljesen az államtól függtek. Miközben a termelésnél felhasznált nyersanyagok értéke emelkedett, a jóvátételi árak változatlanok maradtak. Az érintett legfőbb nehézipari üzemek, köztük a Vagongyár, már az infláció alatt rohamosan élték fel készleteiket. Ebből a helyzetből következett a jóvátételre dolgozó gyárak állami kezelésbe vétele. 1946. december 1-től állami kezelésbe vették a Weiss Manfred Acél- és Fémművet, a Ganz Villamossági Gép-, Vagon- és Hajógyárat, a Rimamurány- Salgótarjáni Vasművet és az azzal kapcsolatban álló győri Magyar Vagon- és Gépgyárat. Ezek irányítására létrejött a Nehézipari Központ (NIK). A munkáspártok támogatták a Szakszervezeti Tanács határozatát, az államosított vagy állami kezelésbe vett vállalatok vezetőségébe munkásigazgatók kinevezésére. 1947. március 1-én a Vagongyárba két munkásigazgatót neveztek ki.37 Az első hároméves terv (1947-1949) Az ország gazdaságának következetes fejlesztése érdekében — a stabilizáció eredményeire támaszkodva — a Magyar Kommunista Párt már 1946 végén követelte a tervgazdálkodás bevezetését. Ennek a kezdeményezésnek alapján 1947 elején kidolgozták a hároméves tervet. A tervet a nemzetgyűlés 1947. július 1-én szavazta meg. A Kommunista Párt javaslata abból indult ki, 3 év szükséges ahhoz, hogy az ország mind a termelés, mind az életszínvonal területén az utolsó békeév színvonalát elérje. Ehhez jelentős — az alacsony nemzeti jövedelemhez viszonyítva magas — beruházási összegeket irányoztak elő. A hároméves terv előkészítése és beindítása nehéz gazdasági feltételek mellett ment végbe. Országosan problémát jelentett a foglalkoztatottság biztosítása, a hazatérő hadifoglyok tömegének munkába állítása. 1947 októberében 17 Győr megyében felmérést készítettek a munkanélküliekről. A felmérésről készített alispáni jelentés 6000 munkanélküliről számol be, akiknek többsége - 4172 fő - győri volt. ’’4 Az egész gyáripar állami ellenőrzésének megszilárdítására, a termelési feladatok pontos kiszabására irányuló törekvések a munkásság egyetértésével találkoztak. Ezt bizonyítják az 1947—48. fordulóján politikai téren lejátszódott események, a két munkáspárt egyesülése. A Vagongyárban a két párt egyesülését vállalati szervezőirodák készítették elő. A Vagongyár és a MÁVAG hídműhelyében 1948. április 27-én, a Vagongyár II. üzemegységében április 28-án alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja. A Vagongyár alapszervezeteinek küldöttei 1948. április 29-én létrehozták a gyár üzemi pártszervezetét. A Minisztertanács nagy jelentőségű határozata — 1948 márciusában — a 100-nál több munkást alkalmazó üzemek államosítására szintén a hároméves terv célkitűzéseinek teljesítését, a szocializmus építésének ügyét segítette elő. Az államosított Magyar Vagon- és Gépgyár Nemzeti Vállalat az Általános Gépipari Minisztérium (ÁGM), későbbi nevén Kohó- és Gépipari Minisztérium Járműipari Igazgatóságához tartozó nehézipari vállalatként működött.39 A részvénytársasági forma megszűnése és a nemzeti vállalat alapítása a győri gyár számára a teljes önállóságot jelentette. 1948. szeptember 22-én a Vagongyár addig Budapesten működött igazgatósága Győrbe költözött. A gyárnak egy anyagbeszerző és szállítórészlege továbbra is Budapesten maradt. 1948 szeptemberében a Rába-Service üzem az Általános Gépipari Minisztérium rendelkezése értelmében kivált a vállalat kötelékéből és mint Budapesti Autójavító üzem, valamennyi NI K-vá I la lat részére garanciális javításokat végzett. A Vagongyár fejlesztése a hároméves terv időszakában A Vagongyárban a hároméves terv végrehajtását 1947. augusztus első napjaiban ünnepélyes körülmények közt kezdték meg. Az akkor még erősen romos gyárban ekkor helyezték üzembe a helyreállított új erőművet és az első élmunkások fogadalmat tettek. 1947. augusztus 1-én a MÁVAG, a Danuvia, a Ganz, a Magyar Vagon- és Gépgyár, KÖNYVTÁR
