Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Első fejezet. A Vagongyár alapítása
„Egyetértés Torna Osztálya", a később országos hírűvé vált ETO. A vagongyári szájhagyomány szerint a dalkör egyik összejövetelén Bischoff Ferenc és Szabó Döme, a dalkör tagjai, más munkásokkal labdarúgással szórakoztak. Ez a játék volt a sportkör születése. Ezután vasárnaponként, de sokszor hétköznap is, a napi munka után egyre több vagongyári munkás ment a Kórház-rétre vagy a mai Battyhányliget helyén levő Szedres kertbe, ahol előbb egymás közt, majd később győri diákokkal, tanítóképzősökkel rúgták a labdát. Hamarosan megtanulták a labdarúgás szabályait, és azután már gólra ment a játék. A tornaosztály felállítása érdekében először a vállalat alkalmazottai közt indult meg mozgalom. Mivel azonban ekkor a városnak még sportegyesülete nem volt, hamarosan az egész város ügye lett a vagongyári sportegyesület alakítása. Az első sportpálya a vállalat támogatásával a gyár területén épült. A győri sportolók hosszú évekig itt tartották meg a nyilvános versenyeket. Kezdetben a labdarúgás inkább a toborzás, a hírverés célját szolgálta. Csak egy év múlva kezdődtek a bajnoki küzdelmek. A pályán nem volt öltözőhelyiség, a játékosok a gyári öltözőkben öltöztek. Cipője sem volt mindenkinek, mert az egyesület cipőt nem biztosított. A játékosok nagyobb része esztergályos volt. Ezért el is terjedt a mondás: „Nem is lehet jó futballista, aki nem tud esztergályozni.”. Az ETO első ellenfelei főképp pozsonyi csapatok voltak. Mivel az ETO játékosai között több kiváló atléta is volt, előfordult, hogy Pozsonyban a mérkőzés előtt atlétikai versenyt is rendezett a két csapat. Nyáron a vagongyári játékosok futballdresszben utaztak a mérkőzésekre. Térdig érő fekete nadrágot, fehér trikót viseltek. A trikón fekete betűkkel a felirat: „Győr, Vagongyár E. T. O.”. A városon szájharmonikaszó mellett vonultak végig. Mire az állomáshoz értek, nagy tömeg kísérte őket. Útközben a kísérők feliratkozhattak egy ívre, és féláron utazhattak a csapattal együtt. A Győri ETO 1912-ben lett vidéki bajnok.13' A vagongyári munkásság szervezkedése A vagongyári munkásság egységes fellépésének, és már a legelső években végrehajtott sikeres bérharcoknak titka a munkásság szervezettségében rejlett. 1890 körül Győrött 43 még nincs nyoma politikai szervezkedésnek. 1898-ban viszont a győri rendőrkapitányságon már nyilvántartási lapokat vezetnek a szocialistákról, akik közül sokan vagy vagongyáriak, vagy vagongyári kapcsolataik vannak. 1897. szeptember 10-én a vagongyári munkások első általános sztrájkját Horváth Ferenc vezette, akit a győri rendőrségen mint szocialistát tartanak nyilván. A sztrájk szervezése miatt Horváthot a gyárból elbocsátották, és 1897 szeptemberében családjával együtt Győrből ismeretlen helyre költözött. Alapy Ferencről a rendőrségen feljegyezték, hogy a munkásokat a „szociál elvek” megismerésére oktatja, őket szervezkedésre buzdítja, a szocializmust hirdető újságokat gyűjt, és azokból felolvasásokat tart.11' „Ki hitte volna — írja a G/őri Hírlap —, hogy a magyar kormánynak a szocialisták megfékezésére rendszabályokat kelljen alkotnia."139 A különböző szakmák dolgozói szakszervezeti csoportokba, ún. szakegyletekbe tömörülnek: a Vagongyárban élénk tevékenységet fejt ki az Asztalosok Szak- és Segédmunkások Egylete, amelynek győri csoportja is van, azonkívül egy másik fontos vagongyári szakma, a kovácsok szakegylete. A szakegyletek munkáját nagyon megnehezítette a hatóságok üldözése.110 A vagongyárban alkalmazott kovácsok például helyzetük megjavításának céljából gyűlést akartak tartani. Erre a főkapitányság nem adta meg az engedélyt.111 Ugyancsak a hatóságok zaklatása miatt panaszkodik az asztalosok szakegylete is, amely a szervezeti élet fellendítése érdekében indítványozza, hogy a szakszervezeti tanács gondoskodjék arról, hogy legalább minden hónapban egy felolvasás, és minden három hónapban szakgyűlés tartassák. Az 1897-es vagongyári sztrájkot héttagú sztrájkbizottság szervezte. A sztrájkoló munkások egyik követelése az volt, hogy a sztrájkbizottság tagjait a gyár három hónapon belül ne bocsássa el.142 Győrött a szociáldemokrata párt élénk tevékenységet fejtett ki. A győri vasasok küldötte 1902-ben részt vett a párt IX. kongresszusán, majd erről szocialista nagygyűlés keretében beszámolót tartott.143 1 902. május elsejére pedig piros cédulákat osztogatott a szociáldemokrata párt, és a komlókerti ünnepen május 1-én a „munka emberei” ott voltak kivétel nélkül.144 A Vagongyárba a környező községekből is sokan bejárnak, így a „veszedelmes tanok” nemcsak a városban, hanem a környező községekben is terjednek. Cseh Árpád győri vagongyári munkás, Ábrahám István
