Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Első fejezet. A Vagongyár alapítása
dóul bevezetésként leszögezi, hogy a motorosjármű-gyártás átmeneti időszakban van, és különösen sok a nehézség a motoros jármű legfontosabb alkatrészeinek, a motornak gyártásánál. A régi, bevezetett motorgyárak még mindig főként a helyhez kötött motorok gyártásával foglalkoznak, és ha gyártanak is járműmotort, ebbe sokszor változatlanul beépítik a helyhez kötött motorok konstrukciós elemeit. Ily módon viszont nem felelnek meg a járműmotorokkal szembeni — szükségszerűen eltérő - követelményeknek. A motoros járműveknél a benzinmotorok játszanak elsőrendű szerepet — mondja a cikk —, de a petróleummotor és a villamos meghajtás is jelentős előrehaladást tett. Ismételten megkísérelték nyers spiritusz és tiszta alkohol üzemanyagként való felhasználását is, de sikertelenül, mert ezeknek a fűtőértéke alacsonyabb, viszont drágábbak, mint a benzin és a petróleum, ezenkívül nem olyan könnyen elgázosíthatók. A gőzmotorkocsik elsősorban Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban, főleg nagy terhek vontatásánál már tért hódítottak. Nálunk (Németországban) — folytatja a cikk — „úgy látszik, még nem tulajdonítanak fontosságot a gőzmotor fejlesztésének és bevezetésének, és nehéz tehergépkocsiknál is a petróleummotort helyezik előnybe. Azonban csak idő kérdése, hogy — tekintve a külföldön elért kiváló eredményeket — ez a felfogás a gőzmotor javára megváltozzék.”30 Mégegyszer hangsúlyozzuk, hogy ezt a véleményt a német mérnökök nagy tekintélyű egyesülete hivatalos lapjának 44. évfolyamában, egy a folyékony üzemanyagú járműmotorokról szóló cikksorozatban olvashatjuk. A motorosjármű-gyártó ipar fellendülését 1894-, illetve 1895-től, az első autóversenyektől számítják. 1894-ben tartották meg a világ első autóversenyét Párizs és Rouen között, 1895-ben pedig megrendezték Európában a Párizs— Bordeaux—Párizs közötti és a londoni autóversenyt, az Egyesült Államokban pedig a Chicago-Vaukegan-Chicago közötti versenyt. A versenyek felkeltik a nagyközönség érdeklődését az autózás iránt, amelyet elsősorban sportnak tekintenek. Az új sport népszerűsítésére megalakulnak az automobilklubok, Franciaországban az Automobile Club de France (1895), és valószínűleg ugyanabban az évben Angliában a Self-Propelled Traffic Association. Rövidesen azonban felvetődik a kérdés, nem volna-e lehetőség a motoros járművek haszonjárműként vagy katonai célokra történő felhasználására is. Áruházak, sörgyárak, omnibusztársaságok, bérkocsivállalatok, végül a posta és a katonaság is érdeklődik a motoros járművek iránt. Viszont úgy látszott, hogy sem a gyártó cégek nem ismerik jól az esetleges rendelők igényeit, sem pedig a rendelők nincsenek tisztában azzal, hogy mit tud a motoros jármű nyújtani. ’’' Az 1899. szeptember 3. és szeptember 28. között megtartott Berlini Nemzetközi Autókiállításon személyautókat, tehergépkocsikat, motorkerékpárokat, akkumulátorokat, alvázakat, kereket, egyéb szerelvényeket, rajzokat, modelleket mutattak be. A kiállításon Németországból, Ausztriából, Svájcból, Franciaországból és Belgiumból 120 kiállító vett részt. Angol kiállító nem volt, és a kiállításról szóló egykorú beszámoló hiányolja, hogy a tehergépkocsik, amelyekre pedig a jövőben előreláthatólag fontos szerep jut, viszonylag gyengén voltak képviselve.38 Ezt még a későbbi évek folyamán is számos autókiállításon is hiányolni fogják. Még az 1903-i Berlini Autókiállításról szóló beszámoló is kiemeli: „Egy körséta a kiállításon meggyőz bennünket arról, hogy az autógyártó iparban a legnagyobb hajtóerő még mindig a sport.”’'3. így vélekedett tehát ekkor a német mérnökegyesület szaklapja az autógyártásról, ami a vagongyári szakemberek előtt bizonyára nem volt ismeretlen. Itthon Bánki Donát és Csonka János végeznek úttörő munkát a motoros járművek gyártása terén. A motoros járművek gyártására irányuló kezdeti próbálkozásoknál fordulatot jelentett az 1900-as esztendő, amikor a posta versenytárgyalást hirdetett 22 darab háromkerekű motoros jármű szállítására. A versenytárgyaláson a „Velodrom Automobilgarage” 19 db háromkerekű és 1 db négykerekű jármű szállítására kapott megbízást. Két további háromkerekű járművet a „Ganz és Társa” gépgyár szállított. A Ganz gyár két háromkerekű járművét Csonka János tervezte és a magyar gyár gyártotta. Az járműveket 1900. november 19-én használták fel elsőízben. A Vagongyár vezetőinek figyelmét ez sem kerülte el, hiszen időközben felvették a kapcsolatot Csonkával, és a posta második versenytárgyalására már a Vagongyár is pályázatot nyújtott be. A Vagongyár 1903-ban megvette a berlini Stoltz-féle magasnyomású gőzkazán és az ahhoz tartozó gőzmotor gyártási jogát (a szabadalmat először az 1902-1903-as üzletév igazgatósági jelentése említi). A vásárlásnál nemcsak gőzmotoros vasúti kocsik, hanem gőzautók gyártására is gondoltak. A Győri Hírlap 1903. augusztus 30-án megjelent 20
