Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)

Első fejezet. A Vagongyár alapítása

15 tonnás szénszállító kocsi (Gyártva 1897. és 1918. között.)

a Monarchia fővárosához. A motorosjármű-gyártás szempontjából a Vagongyár és Győr bécsi kapcsolatai szintén nem lehettek közömbösek.

Az adott körülmények között és az adott időpontban logikus lépés volt, hogy a Vagongyár a vontatott vasúti járművek eddigi gyártását az önmozgó vasúti járművek, sőt esetleg az akkor újdonságszámba menő motoros közúti járművek gyártásával is kiegészítse. Ha végül már a motoros járművek gyártása mellett döntöttek is, még mindig eldöntendő volt a kérdés, hogy a gyártandó jármű vasúti vagy

közúti személyszállító vagy teherszáll tó jármű legyen-e, és az illetékeseknek bizonyára még további gondot okozhatott, hogy gőz-, villamos vagy benzinüzemű járműveket építsenek-e. Évtizedek távlatából visszapillantva és az egész közbenső fejlődés ismeretében könnyű már helyeselni vagy bírálni. De 1900—1901-ben, amikor a Vagongyár vezetősége motorszabadalom ügyében tárgyalásokat folytat, és végül is megveszi a Stoltz rendszerű gőzmotor szabadalmát, korántsem volt olyan könnyű dönteni. Egy, az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatott járműmotorokról írt cikksorozat pél-4

19