Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
mán szállítottak. Ezeket a rendeléseket azonban már nem tudták teljes egészében leszállítani. A nagyszabású gépkocsi- és harckocsigyártási program szükségessé tette az autóosztályt kiszolgáló üzemrészek fejlesztését is. öntödék A katonai járművekhez szükséges öntvényeket a gyár öntödéi állították elő. A szürkeöntöde 1941. december végéig az acélöntődével egy csarnokban volt. Az 1941—42-es üzletévben elkészült az 1715 m- alapterületű vasöntöde, ahol a formázótér folyékonyvas-szükségletét már két kúpolókemence látta el. Ugyanebben az üzletévben bővítették az öntödei mintaasztalos-műhelyt, és új öntödei transzformátorházat építettek. A teljes felfutás idejében a vasöntöde termelése havi 80—100 tonna vasöntvény volt. A megnövekedett acélöntvényigény kielégítésére 1943-ban még egy 1 tonnás, Herault rendszerű, ívfényes elektrokemencét állítottak üzembe. A termelés ekkor havi 90-120 tonna kész acélöntvény volt. A fémöntödében nagy fejlődést jelentett, hogy a régi, kis fémöntőműhelyhez csatlakozva új fámöntöde épült, amely 1943-tól kezdve már teljes kapacitással üzemelt. Itt a folyékony fémet a két régi, koksztüzelésű tégelykemencén kívül 1 db Dönicke és 2 db elektromos fűtésű Junkers kemence szolgáltatta. A termelés elérte a havi 10 tonna készöntvényt. 1940-ben építették az acélmű melletti laboratóriumot, amelynek pincéjében helyezték el az anyagvizsgálót. 1941-ben az acélműhöz csatolták az újonnan létesített páncéllemezedző és -nemesítő üzemet, amelyre a Túrán harckocsik gyártásához volt szükség. Ugyancsak 1941 folyamán 10X19 m alapméretű épületrésszel kibővítették az edénygyárat. A bővítésre a Túrán lánctaggyártáshoz volt szükség. A prés-kovácsmű és sisaküzem 1941- ben beszerzett hidraulikus sajtóival a gránátgyártási kapacitást növelték.133 Repülőgépgyár A repülőgépgyártó kapacitás erőltetett ütemű kiépítése 1941-gyei vette kezdetét. ,,A folyó üzletévben — írja egy 1941 szeptemberében készült tájékoztató — kincstári és külföldi megbízatásokkal kapcsolatosan a múlt évinél lényegesen jelentősebb építkezések, bővítések, berendezések lesznek szükségesek." A tervbe vett fejlesztésre nem volt elég a Va155 gongyár meglevő üzemi területe. Győr városától sikerült a gyártelephez csatlakozó, mintegy 35 hold telket gyárfejlesztés címén ingyen megszerezni. A repülőtér bővítését telepbérletekkel gondolták megoldani. A repülőtérhez vezető út megépítése, a bővített repülőtér rendbehozása, víztelenítés, áramellátás stb. mintegy 1 millió pengő költséget jelentett. A repülőtér mellett új szerelőcsarnokok építését is tervezték, ehhez mintegy 20 holdnyi területet 100 000 P-ért szándékoztak vásárolni a várostól. A törzsgyár területén 20 000 négyzetméter, a repülőtéren 15 000 négyzetméter alapterületű épületek költségeire - feltöltési és útmunkálatokkal, központi fűtéssel, elektromos árammal, vízzel, csatornázással való ellátással — 9 millió pengőt, a speciális berendezések beszerzésére 12 millió pengőt irányoztak elő.131 Az üzemnek erre a nagyarányú fejlesztésére már a Messerschmitt-program keretében volt szükség. Az államközi megállapodás értelmében ugyanis Győrött havi 50 db repülőgéptest (sárkány) építésére alkalmas üzemet kellett kifejleszteni. Az épületek elkészítése a szerszámgépek és az anyag beszerzése után a termeléssel kapcsolatos munkabérek és üzemi költségek beszámításával Győrött közel 38 millió pengős beruházással bővítették a repülőgépgyártó kapacitást. A program keretében gyártott repülőgépek nagy részét a németek a maguk számára foglalták le. A Vagongyár gyártotta a Me 109 típusú vadászgépeket. Ezekből 240-et kapott a Honvédelmi Minisztérium, 660 gépet pedig a Reichsluftfahrtministerium. A Dunai Repülőgépgyárban gyártott Me 210-es, többfeladatos harci gépből pedig 280:620 volt az arány a németek javára. A Messerschmittrendelést 1942 márciusában adták ki. A gyártást a megrendelőtől kapott műszaki szállítási feltételek, a gyártási leírások és adatok, a felszerelési jegyzék stb. alapján kellett elvégezni. A gépeket légcsavarokkal, műszerekkel, fegyverzettel, beépített szerelvényekkel, teljesen felszerelten, berepülve, a minőségi átvétel után feltöltött tartályokkal, repülésre kész állapotban kellett átadni. A repülőgépmotorokat a rendelő bocsátotta rendelkezésre, a beépítést a gyártó cég végezte. A szállítást a rendelésben megadott ütemterv szerint kellett lebonyolítani. A szállítás kezdete 1943. január volt. Az utolsó tétel leszállításának időpontja a HM-szállításnál 1944. november, a német RLM-szállításnál 1945. május volt. Az első Messerschmitt gépek 1942 decemberében elkészültek. Az eredeti elképzelés az volt, hogy úgy Győr, mint a Dunai Repülőgépgyár 1943 végére—1944 elejére eléri a havi
