Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
50-es sorozatot. Gyártás közben azonban számos műszaki nehézség lépet fel (módosítások, kooperáció), így Győrött 1943 júniusáig mindössze 25 gép készült el. Röviddel a repülőgépgyártás megindulása után — 1943 februárjában — a német légügyi minisztérium már értesítette a magyar hatóságokat, hogy a közös repülőgyártási programot ki akarja bővíteni. A németek eredetileg kétszeresére akarták emelni a magyar repülőgépgyártást, végül is az eredeti német tervekkel szemben a Minisztertanács a kapacitás újabb 50 %-os növelését engedélyezte. Ez a Vagongyárnál a termelési kapacitásnak havi 50 db sárkányról havi 75 db sárkányra való emelését jelentette. A kibővített program keretében a Vagongyártól 434 darab Me—109-es sárkányt rendeltek. 1944. első negyedére a gyáraknak sikerült az első megállapodásban meghatározott kapacitást elérniük. A termelés igen nagy ütemben megindult. A német megszállás után azonban a repülőgépgyárakat súlyos bombatámadások érték. A bombázás okozta pusztítás lefékezte a termelést. Ekkor, kihasználva a megszállás adta lehetőségeket, a németek a termelés folyamatosságának fenntartására, sőt növelésére új tervezetet dolgoztak ki. A Wiener Neustadter Flugzeugwerke-t, a győri Vagongyár repülőgépgyárát és a Dunai Repülőgépgyárat munkaközösségben fogták össze. Ennek a három gyárnak összesen 550 repülőgépsárkányt kellett gyártania havonta. A munkaközösségben az irányítás teljesen német kézben volt, sőt a szerződés még azt is kikötötte, hogy az egyes vállalatok gépparkját tetszés szerint bármelyik országba át lehet irányítani. Hasonló munkaközösség alakult a repülőgépmotorok gyártására is.135 A munkaközösségi megállapodás 1944 júniusában létrejött. A Vagongyár repülőgéposztálya 1944 júliusától kezdve szervezetileg különvált a győri törzsgyártól, és Budapestre, a Kőbányai Sörgyárak sziklapincéibe települt át. A munkaközösségi megállapodás értelmében ugyanis 200 millió pengős beruházással ezekbe a hatalmas, bombabiztos pincékbe telepítették a repülőgépgyártást. Győrött csak a repülőtéri részleg maradt, igazgatásilag azonban ez sem tartozott Győrhöz, hanem a budapesti központhoz. 1944 decemberében a munkaközösség kőbányai repülőgépgyárát Augsburgba telepítették ki, és ugyanekkor budapesti irányítás mellett a Győrött maradt részleg szintén Németországba települt ki. A kitelepítésbe a győri gyárvezetőség nem kapcsolódott be.1''1' Egy, a háború után a Vagongyár és a Német Szövetségi Köztársaság közötti elszámolásból kiderül, hogy a vagongyári repülőgéposztály a németek részére összesen 321 gépet szállított le.137 Erőközpont A repülőgépgyártással kapcsolatos nagy gyárbővítés miatt a gyár energiaszükségletét a Győr városon keresztül vásárolt bánhidai áram nem volt képes fedezni. Ezért a gyár erőközpont létesítését határozta el. A Vagongyár energiafogyasztásának növekedésére jellemzők a következő adatok: 1935-ben a gyárnak két transzformátorállomása volt 2600 kVA teljesítménnyel. Ez 1943-ban 4 állomásra, 11 500 kVA teljesítményre, az áramfogyasztás pedig az 1935. évi 3 millió kWh-ról az 1942. évben 14 millió kWh-ra emelkedett. 1943-ban felépült a gyár önálló, új erőtelepe 10 000 kVA teljesítményre — ez bővíthető és kiépíthető volt 30 000 kVA teljesítményre.138 Az erőközpont üzembe helyezése azonban késedelmet szenvedett, mert Németországból a turbinák 1943 októberében még mindig nem érkeztek meg.l3!) A háború évei alatt Győrött hatalmas méretű fejlesztés ment végbe. A gyár meglevő üzemeit szinte kivétel nélkül kibővítették vagy új épületekben helyezték el, gépi berendezésüket felújították. Nagy kapacitású, korszerű gépekkel felszerelt autó- és repülőgépgyárat építettek ki. A gépipar a háború idején az egyik legerősebben fejlődő iparág volt. A Vagongyár fejlődése pedig a gépipar fejlődésének átlagos üteménél lényegesen gyorsabb volt. A fejlődés ütemét a munkáslétszám alakulásával mérve, hasonlítsuk össze a gépipar egészének és a Vagongyárnak néhány adatát: A munkáslétszám alakulása a gépiparban és a Vagongyárban 1938. és 1944. között 1938 40 383 100 1 649 100 1939 52 544 130 2 258 136 1941 76 538 188 4 745 287 1943 112771 281 9 653 585 1944 10 631 644 “ö 156 A gépiparban alkalmazott munkások száma % A Vagongyárban alkalmazott munkások száma % Év
