Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
Az üzem megnevezése 1941. jún. 1942. jún. 1943. jún. 1944. jún. Hőkezelő 121 121 43 55 Csavar- és szersz. 361 412 428 337 Edény 41 61 116 118 Belső regie 147 146 157 163 Építési oszt. 455 132 146 151 Térüzem 335 335 395 405 Erőközpont 38 74 159 159 A tisztviselői létszám alakulása Budapest 126 152 191 Győr 501 792 1229 1505'2 A vagonosztály létszámemelkedése a vagonnal együtt kezelt általános géposztály felfejlődésének tudható be. A belső regie tulajdonképpen karbantartó részleg volt, szükség esetén szerszámokat, sablonokat is készítettek. A térüzem az üzemen belüli anyagmozgatást bonyolította le. Ez a részleg végezte a törzsgyár és a repülőgépgyár repülőtéri részlegei közötti szállításokat is. A legnagyobb létszámú és legerősebben fejlődő két üzemrész a munkáslétszám tükrében is az autógyár és a repülőgépgyár. A vállalat anyagi helyzetét feltáró nyilvános mérleg jelentős gazdasági fejlődést mutat ki. A hadianyaggyáraknak - a hadigazdálkodás idején - gyártelepük fejlesztésére szinte korlátlan anyagi lehetőségek álltak rendelkezésre. Kisebb mértékben, mint a hadianyaggyárak, fejlődött a gépipar egésze is. Az új üzemek, üzemrészek létesítése, a régi üzemek gépparkjának kibővítése és felújítása nagy tőkebefektetéseket igényelt. Az egész gépipar állótőke-befektetéseinek értéke 1938. és 1943. között három és félszeresére nőtt. A vagongyári gyártelep, az üzemek és berendezések értékének növekedése 1939. és 1943. között így alakult: A gyártelep, az üzemek és berendezések értékének növekedése a nyilvános mérleg alapján üzletév Megnevezés 1938-39 1940-41 1941-42 1942-43 P P P P Telepek 100 000 100 000 121 440 724 140 Épületek 1 062 139 2 974 939 3 479 195 12 894 781 Gépek és berend. 6 635 826 9 936 573 13 427 399 23 471 750 Leltári tárgyak 338 498 1 614 414 3 248 625 7 500 997 összesen 8 136 463 14 625 926 20 276 659 44 591 668125 A Vagongyárban tehát 1939. és 1943. között a gyártelep, az üzemek, gépek és berendezések értéke öt és félszeresére nőtt. Az a fejlődés még akkor is jelentős, ha tekintetbe vesszük a pénz értékének romlását, ami a mérleg adatainak összegszerűségét kétségtelenül befolyásolja. A Vagongyárnak a gépipar átlagos fejlődéséhez viszonyított, sokkal nagyobb ütemű fejlődése viszont nyilvánvaló. A fenti adatok kiegészítik és a fejlődés gyorsaságát aláhúzzák a befejezetlen munkák, az anyag- és árukészlet és a folyamatban levő beruházások értékét feltüntető adatok. Az 1942-43-as üzletév nyilvános mérlege szerint a beruházási előlegek 50 545 000 pengőt, a folyamatban levő munkákra történt kifizetések 128 902 570 pengőt tettek ki. A háború előrehaladtával egyre nagyobb a hadianyagszükséglet, egyre nagyobb a hadiiparra nehezedő nyomás, és még a háború alatti inflációt figyelembe véve is egyre 151
