Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
növekednek a gyár rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök. A vállalat által az egyes üzletévekben lebonyolított hatalmas forgalomhoz viszonyítva szerénynek tűnik a kimutatott nyereség : üzletév Nyereség P 1940- 41 493 703,72 1941- 42 452 279,42 1942- 43 595 394,09 Valójában azonban az egyes üzletévek ,,eredményét” nem a nyereség számadatai, hanem a haditermelés elvégzésére kiépített gyártókapacitás tükrözi, az épületek, a korszerű gépek, az egész nagy gyártelep. Az üzemek és gyártmányaik Hídmühely, daru-, váltó- és kisvasúti osztály A Csallóköz és szomszédos területei visszacsatolása után (1938) tervbe vették a medvei Duna-híd építését, hogy így ezt a vidéket bekapcsolják az ország közlekedési hálózatába. A híd megtervezése bonyolult feladat volt, mert nem egy híd megépítéséről kellett gondoskodni, hanem a Duna árterületét átszelő hidak egész sorozatáról. Számítások készültek annak eldöntésére, hogy az árterületnek melyik szakaszán kell hidat létesíteni, és mekkora rész építhető be töltéssel. így alakult ki a hídláncolat végleges elrendezése: a főmeder feletti, három nyílású vasszerkezet, a bal oldali, kisebb mellékág áttöltése, a nagyobbik ágnak vashíddal való áthidalása, és végül a jobb oldali ártér három vasbeton szerkezete. A hajózó-Duna feletti áthidalás négytámaszú, folytatólagos vasszerkezetből áll, két párhuzamos övű, szimmetrikus rácsozatú főtartóval. Nyílásbeosztása 114 —133 + + 114 = 361 m. A mederhíd alsópályás szerkezet, korlátok között mért teljes szélessége 12,40 m. Ebből a vasbeton kocsipálya 6 m széles, ehhez mindkét oldalon 3,20—3,20 m széles, 6 cm vastag és 2 cm koptatóréteggel ellátott vasbeton lemez csatlakozik. Ezeket a lemezeket a főtartó rácsozása osztja ketté. A vasszerkezetben messzemenően alkalmazták a hegesztést. Szegecseléssel csupán a főtartók övei, a rácsrudak, az alsó szélrács és a csomóponti kapcsolatok készültek. A főtartók oszlopai, a hossz- és kereszttartók és felső szélrács mind hegesztett kivitelűek. A 361 m hosszú vasszerkezet súlya 1660 t, 4,6 t folyóméterenként. A holtági vashíd 101,60 m támaszközű, kéttámaszú tartó. A híd szerkezete, keresztmetszeti elrendezése a mederhídéval teljesen azonos. A Nagy-Dunán a völgy felől nézve a két híd szerves egészet alkot. A holtági híd vasszerkezetének súlya 460 t, vagyis 4,5 t folyóméterenként. Az ártéri vasbeton hidak három főtartós, felsőpályás szerkezetek. A három, egyenként 87 m össznyílású ártéri híd mindegyike tulajdonképpen két, egymás folytatásába eső híd, amelyek a nyílás közepén közös pilléren nyugszanak. A vasszerkezeti munkákat 1939-ben írták ki, és a vashidak gyártására és helyszíni szerelésére 1940. március 8-án a Magyar Vagon- és Gépgyár kapott megbízást. A gyárban 1940-ben hozzáfogtak a hidak részletterveinek elkészítéséhez, majd 1941 januárjában megkezdték a vasszerkezet gyártását.120 Az 1907-ben készült vagongyári hídműhely azonban ilyen nagyszabású munka elvégzésére nem volt alkalmas. A Vagongyárnak voltak egyéb vasszerkezeti munkákra is megbízásai, így 1939-ben hozzáfogtak egy korszerű híd- és acélszerkezeti üzem tervezéséhez. Az üzemet hároméves program keretében építették fel. Az üzem tervezésénél gondoskodtak az anyag gyors, zavartalan áramlásáról, e célból a műhelycsarnokot az anyagtároló hellyel és a vasteleppel vágány kötötte össze a hengerelt anyagnak az üzembe való szállítása és a kész- vagy félkész árunak elszállítása céljából. Külön csarnok szolgált megmunkáló gépműhelyül, és külön csarnok a szerelés céljára. Minden csarnokot egymástól függetlenül bekapcsolható, de központi kezelésű villamos vezetékkel láttak el, a daruk, kézigépek és hegesztőaggregátorok üzemeltetéséhez. 1941-re több mint félmillió pengős beruházással elkészült a 134 X X 40 m méretű csarnok. A gépek főleg nagyméretű gyalupadok, karusszelpadok, lemezhengerlő berendezések, hegesztőaggregátok, valamint szerelési berendezések és daruk voltak. A gépbeszerzési nehézségek miatt az új üzemet nem tudták teljesen felszerelni, így további gépek beszerzését is tervezték.127 152
