Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
gépgyár termelése teszi ki. Amíg a vagongyártó kapacitás nem volt kihasználva, az általános gépgyárhoz beérkező összes — elsősorban katonai - megrendelést a vagonüzem gépeivel a vagonüzem személyzete készítette el. 1939-40- ben például tüzérségi lövegmozdonyokat gyártottak 2 200 000 pengő értékben, valamint töltény- és lövedékhüvelyeket a MÄVAG, a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár és a WM Acélművek részére. A repülőgépgyár 12 Sólyom repülőgépet készített (1 030 000 pengő) és 800 000 pengőért javítást végzett. Ha meggondoljuk, hogy a befejezés előtt álló repülőgépgyár termelési kapacitása 10 millió pengő volt, akkor érthetővé válik a gyár vezetőinek a foglalkoztatottságot illető aggodalma. Az 1939-40-es forgalom mintegy felét katonai szállítások tették ki. Gondot okozott még a gyárnak a nyersanyaghiány, főleg az acélötvözeti anyagok terén. A nehézségeken német acélművekkel létesítendő kooperációval kívántak segíteni. Ugyancsak kooperációs megállapodás állt fenn a Diesel-motor-licencet adó M. A. N. céggel, repülőgépgyártásnál a brémai Focke-Wulf céggel, az olasz FIAT Autó- és Repülőgépgyárral, valamint ennek révén az Aeronautica d'ltalia, az Ansaldo és más olasz cégekkel.10/ Probléma volt még a szakmunkások hiánya is: a munkalehetőségek bővülése mellett az egyre gyakoribb katonai behívások is csökkentették a rendelkezésre álló munkáslétszámot. A hiányt női munkerők beállításával és újabb munkások betanításával igyekeztek pótolni. A betanításban nagy segítséget jelentett a gyár három évvel azelőtt felállított tanonciskolája, amelyben évente 70—80, legalább négy középiskolát végzett (részben pedig érettségizett) fiatalembert képeztek ki. Munkásl étszám-kimutatás üzemenként 1940. júl. 1. Az üzem megnevezése Létszám, fő Vagonüzem 513 Automobilüzem 793 Repülőgépüzem 595 Híd- és vasszerk. üzem 248 Keskeny vágányé kocsi és vasúti váltóüzem 11 Az üzem megnevezése Létszám, fő öntöde 230 Kovácsüzem és pörölymű 241 Csavar- és szerszámüzem 275 Edényüzem 43 Regieüzem (szerszámkészítők) 292 Erőközpont 54 Raktár és szállítási oszt. 165 Tanoncok 194 Titkárság (portások, őrök stb.) 87 Budapesti service 85 Budapesti raktár 28 összesen : 3854 (Az évi átlagos munkáslétszám, mint már említettük, 3486 volt.) Az autógyár tehát a munkáslétszám kevesebb mint egynegyedével a vállalat termelésének csaknem felét adta. Ez önmagában is bizonyítja, hogy ebben a részlegben a termelés racionális, a gépi felszerelés pedig korszerű volt. 1939 folyamán egyre inkább erősödött az agresszió útjára lépett Németország gazdasági és politikai befolyása. Gazdasági téren a németek Magyarország gazdaságát Németország nyersanyagtermelő és élelmiszer-szállító függvényévé akarták változtatni, a magyar ipart, mint a Magyarország felé irányuló német export akadályát el akarták sorvasztani. A magyar ipar elleni támadás egyik módja, hogy a német iparcikkeket rendkívül olcsó áron hozzák forgalomba a magyar piacon. 1940-ben a Vagongyár igazgatósága beszámol arról, hogy a gyárnak autóival sikerült a magánpiacon is eredményt elérnie, „jóllehet kormányintézkedésre teljes vámmentességet élveztek egyes német teherautótípusok, melyek dumping áraival kellett megküzdenünk”.108 Gazdaságilag Magyarország egyre jobban függ Németországtól: 144
