Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
Már maguk az itt tételesen felsorolt beruházások is a vállalat összes beruházásainak nagy hányadát teszik ki. Ehhez még számítsuk hozzá, hogy az összeállításba csak a 20 000 pengőn felüli tételeket vettük be, és nem szerepelnek itt a segédüzemeknek az autó-, illetve a repülőgépgyártással kapcsolatos beruházásai (öntöde, laboratórium, hőkezelő üzemi beruházások). Ha ezeket is tekintetbe vesszük, akkor kiderül, hogy a vagongyár beruházásai majdnem kizárólag az autó- és repülőgépgyártás fejlesztésével kapcsolatosak.92 Az autógyár műszaki fejlesztése Az autógyárat közvetlenül az 1929-es gazdasági válság előtt, az új licencek alapján történő gyártáshoz (RÁBA— Krupp, RÁBA—Austro-Fiat) számos új, korszerű szerszámgéppel szerelték fel. A válság idején a fejlődés megtorpant, de 1935 után újból fellendült a járművek gyártása, sőt a meginduló repülőgép-javításhoz szükséges gépi megmunkálások egy részét is itt végezték. A vállalat egyéb beruházásaihoz viszonyítva összegszerűen igen nagy beruházások, elsősorban a speciális megmunkálógéppark kibővítését szolgálták. Az 1935-ös gépparkot az új szükségleteknek megfelelően újabb, nagy teljesítményű és korszerű gépekkel egészítették ki. Az autógyártáshoz már korszerűtlennek ítélt, lecserélt szerszámgépeket a vagongyártó részlegnek adták át. 1935 után egészen 1939-ig az autógyár a régi, mintegy 4500 m2 alapterületű műhelyekben üzemelt. A géppark korszerűsítése kapcsán automata esztergagépeket, fogaskerék-megmunkáló fogaskerékköszörűt (Maag gyártmány), Heinemann sokkéses főtengely-megmunkáló esztergát, horizontál fúró-marógépet, sokkéses dugattyúmegmunkáló gépet, bütyköstengely-csiszoló gépet állítottak többek között üzembe. Az autógyárban a szerszámok megmunkálására 2 darab Hille rendszerű koordináta-fúrógépet használtak. A gyártmányok jó és egyenletes minőségét következetes minőségellenőrzéssel biztosították. A gyártást ellenőrző osztályon az egyes munkadarabok méreteinek ellenőrzésére használt villás, illetve hengeres kaliberek kopását mérőhasábokkal állapították meg. A mérőhasábok mé137 retpontosságát időközönként egy újonnan beszerzett Zeiss mérőgép segítségével vizsgálták. A munkadarabok furatait, illetve átmérőit nemcsak a gyártás befejezése után, hanem az egyes munkafázisok között is ellenőrizték. Az ellenőrzéshez precíziós mikrométereket és egyéb készülékeket használtak. így az alkatrészek méretpontosak és cserélhetők voltak. A fogaskerékgyártás ellenőrzésére szintén korszerű vizsgálóberendezések szolgáltak (fogaskerékütés- és gördülésvizsgáló gép, evolvensgörbét ellenőrző műszergép, tárcsás mikrométerek, Zeiss optikai fogvastagságmérők, Maag rendszerű mérőműszerek fogaskerék-alaposztásra és keménységvizsgáló (Brinnel és Rockwell) készülékek). A mellső tengelyeket, a kormányrudazatot, a főtengelyeket és egyéb, nagy igénybevételnek kitett alkatrészeket készre munkálás után elektromágneses repedésvizsgáló készülékkel ellenőrizték. A gyárban arra törekedtek, hogy az autógyártáshoz szükséges alkatrészek előállítása terén is lehetőleg önellátók legyenek. A segédüzemeknek (kovácsolóüzem, szürkevas-, acél- és fémöntöde) 1935 után történt kifejlesztése lehetővé tette, hogy a kovácsolt darabokat teljes mértékben a gyár állítsa elő. így az úgynevezett gyári bedolgozóüzemek egyre nagyobb szerephez jutottak, és az anyagbeszerzés elsősorban a bedolgozóüzemek ellátásához szükséges, megfelelő méretű és minőségű nyersanyagok (bugák, hengerelt és húzott áruk stb.) idejében való beszerzésére szorítkozott. Ezeket az árukat a gyár főleg a RIMA ózdi üzeméből szerezte be. A melléküzemek közül elsősorban — a korszerű autógyártás követelményeivel összhangban — az acélöntöde termelése növekedett. Az 1938—39. üzletévben, az előző üzletévhez viszonyítva az automobilgyár és az acélöntöde forgalma 50%-kal nőtt.93 Ugyanezen üzletév folyamán a beruházások közt szerepel öntödei gépek és berendezések beszerzése, öntödei tatarozások, öntödei daruszerkezetek beszerzése stb., több mint 100 000 pengő értékben. Az acélöntődé gyártmányai a RÁBA—Krupp, RÁBA-Special és Super, később a RÁBA-Botond tehergépkocsik acélöntvényei, később harckocsi-acélöntvények voltak. Készültek még — de jóval kisebb mennyiségben — vagonacélöntvények, MÁV- felépítményekhez acélöntvények és a híd- és vasszerkezeti osztály részére hídsaruk is. A szürkevasöntöde legfontosabb gyártmányai a gépkocsi- és később harckocsiöntvények, elsősorban az egybeépített henger- és motorházak, hengerek és hengerfejek voltak. A fémöntöde könnyűfém
