Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
III. fejezet. A vízvezeték
A VÍZVEZETÉK ezernyi nehézséggel küzdve, kicsiny sikereken felbuzdulva és kétségbeejtő akadályokon átgázolva, megjött a teljes győzelem : elkészült az első vízalatt járó, földi alagút. Az alagút hossza alig 300 méter belső átmérője csupán három méter; építése mégis negyvenkét álló hónapig tartott, a mely idő alatt két vállalkozó állott el a lehetetlennek látszó munkától, úgy hogy végtére is a vízműtársaság egyik mérnöke fejezte be az építést. Az építő-társaság nem is a maga jószántából fogott ehhez a nehéz munkához. Ők eredetileg a csöveket a folyó medrébe akarták fektetni, mint a hogy megtették a Weaver folyó keresztezésénél. Ámde a parlament nem adta meg az engedélyt a terv ilyetén kivitelére és elrendelte, hogy alagutat vezessenek a folyó ágya alá. A törvénynek engedelmeskedni kellett és az első tervezet szerint — tekintettel a folyam porhanyós földű, laza medrére — az egyik oldalon 32 méter, a másikon 54 méter mélyre akarták az alagútat a vízszin alá sülyeszteni. A költségek azonban olyan ijesztő magasra rúgtak volna, hogy ettől a tervtől elálltak és megelégedtek azzal, hogy a tunnel a legmagasabb vízállás alatt 15 ГД méternyire vonuljon el. Az első vállalkozó 12 hónapig dolgozott és ez alatt az idő alatt mindössze alig 18 méternyi hosszban készült el a fúrással. Ekkor beszüntette a munkát és átengedte a teret egy másiknak, a ki 56 méternyire jutott, de megelégelvén a kevés sikerrel biz-7?
