Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
III. fejezet. A vízvezeték
A VÍZVEZETÉK De ez a nagy mű hamarosan szűkösnek bizonyult és 1878-ban két mérnök megbízást kapott arra, hogy a Virnwy völgyének felhasználásával egy második vízmű tervét készítse el. A terveket a parlament elé terjesztették és a vonatkozó törvényjavaslat 1880-ban királyi szentesítést nyert. Minthogy olyan tó, a melyből a vizet elvonhatták volna, nem létezett, a mérnökök úgy határoztak, hogy a régi gletseralkotta természetes gátat felemelik és ezáltal a völgyet zárógáttal látják el. A töltés alapját tehát a völgyön időtlen idők előtt keresztbe hengergetett kősziklák képezték, a melyeknek a tetejébe a folyó feneke fölé közel 28 méterrel felül emelkedő és körülbelől 365 méter hosszú gátat húztak. A gát legmagasabb pontja 50 méter, alapja a legszélesebb helyen 40 méter, falazatának köbtartalma 250,000 köbméter, súlya 510,000 tonna, a zárógattal határolt egész völgy víztartalma pedig meghaladja a 60,000 millió litert. A nagy méretű tó, a melynek vizét a völgyzáró gáttal feltorlaszolták, elborította egy szomszédos kis falu táját és így a falucskának el kellett költöznie a gát alá, biztos, védett helyre. Itt újból megépítették azt a negyven kis házat, a templomot, az iskolát, a mely helyet adott az élőknek és áttelepítették ide a temetőt is, a mely nyugalmat biztosított a holtaknak. A holtaknak nagyon mindegy, hogy hol adott új hajlékot a modern élet és fejlődés, de az élőkről elmondhatjuk, hogy a költözéssel sokat nyertek. Új 66
