Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
II. fejezet. A Nílus megfékezése
A NÍLUS MEGFÉKEZÉSE egymást, alul a pusztaság örökké kavargó homokját gyermekjátékként fújja, hempergeti a sivatag szele, amott messze pedig a rohanó vizet gyors forgatagok és habzó örvények akasztják meg sietős útjában. A kép közepén a vízesések határköveként sötét szigetecskék sorakoznak.» A vízesés fölött Philae szigete terül el, a régi Egyiptom Mekkája, ahol az ősi mitológia szentháromságának Osirisnek, Isisnek és Horusnak áldozott a nép. A néprege szerint a vízesés medrében fekszik a meggyilkolt Osiris teste és a Nilus évről-évre megújuló árja az ő újjáéledése, a mely életet és boldogságot hoz az emberiségre. Akadhatott-e hát alkalmasabb hely, a hol templomot emeljenek Osirisnek, az ő testvérnejének és fiának? Máig is oszlopcsarnokok, árkádok, az ősi templomoknak hatalmas maradékai koronázzák a szigetet és a régelmult időkről kacskaringós hieroglifák regélnek. Az obeliszkek, szobrok és egyéb emlékművek között pedig modern vándorok oly buzgalommal betűzik a régi Egyiptom kultúrájáról regélő bizonyságokat, mintha csak ők is imádsággal fordulnának az ősidők hármas istenségéhez : Osirishez, Isishez és Horushoz. E sziget vasvázzal támasztott szirtjei az utolsó években nehéz küzdelmeknek voltak csöndes szemlélői. Csatárokul a gyenge embert és a hatalmas természetet látták. Az eredmény, hogy a vízesés kellős közepén erős gát emelkedik, a mely büszkén ellenáll a tovarohanó Nilus rémítő erejének. A fantázia megtermékenyítette az ember gondolatát és a gondolat megfé-36
