Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

I. fejezet. A Niagara hasznosítása

A VÍZMŰ tervei

millió lóerőt hasznosítson. Úgy vélték, hogy az a különbség, a melyet ily nagymennyiségű víz elvonásával létesítenek, a vízesés csúcsán mérve, alig okoz nehány hüvelyknyi sülyedést és így a Niagara-vízesés hatásosan szép látványából semmit sem von el.

A társaság gondoskodott arról, hogy a folyam mentén 4 kilométer hosszban birtokba vegye a földet is, a hol műhelyeket, gyárakat akart létesíteni a nagy vízmű megindítása után és nagy lakótelepeket a gyárakban foglalkozó hivatalnokok és munkások részére.

így papiroson nagyon vonzónak látszott a társaság tervezete. A kifejtendő lóerők száma meghaladta egyharmadát annak az összes erőnek, melyet 1880-ban az Egyesült Államokban vízierővel létesítettek. Azonfelül a Niagara alig egy napi útra van Bostontól, New-Yorktól, Philadelphiától, Chicagótól, Pittsburgtól, Torontótól és Montreáltól. Mintegy 400 mértföldnyi sugárral köréje írt körben az Egyesült Államok lakosságának nem kevesebb mint egyötöde lakik. A nagy tavaknak természetszerű kikötője. Nagy szénterületek közvetlen szomszédja.

Ez az utóbbi körülmény egy kis meggondolásra késztette a tervezőket. Vájjon versenyre kelhet-e a Niagara ereje a gőzgép munkájával? A meggondolás azonban a vízesés javára billentette még ebben az utolsó pontban is a mérleget, sőt megállapították azt is, hogy a vízierő hasznos segítőtársa lesz a szénbányáknak maguknak.

A terv megvalósítására nagynevű pénzemberek vállalkoztak, a kiknek neve és tekintélye ugyancsak

9