Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

I. fejezet. A Niagara hasznosítása

A NIAGARA HASZNOSÍTÁSA

sugár, a melynek vastagsága közel 7 méter, lezuhan a meredeken, másodperczenkint több mint 10,000 köbméter vizet szállítva alá. Naponkint ilyképen mintegy 7 millió lóerőnek megfelelő energia szabadni föl, a mi körülbelől 200,000 tonna szénben rejlő erőnek az egyenértéke, annyinak, a mennyit 24 óránkint az egész föld kerekségén bányásznak a föld mélyéből.

Gondoljunk arra a sok ezer hatalmas hajóra, a melyek naponta végigszántják az oczeánt; arra az ezernyi mozdonyra, a melyek vas szálakon körülszáguldják a földet; a kazánokra, a melyek mozgató erőt szolgáltatnak az örökösen dolgozó gyáraknak: valamennyinek az együttes munkája sem ér fel azzal az energiával, a mely haszontalanul pusztiil el az alázuhanó vizekben.

A Niagara vízesésének erejéről legjobban úgy alkothatunk fogalmat, ha azt a Duna vizével hasonlítjuk össze. Nagy árvíz esetén Budapest vidékén mintegy 6000 köbméter víz folyik át másodperczenkint a Duna medrén. A Gellérthegy magassága 128 méter lévén a Duna nullpontja fölött, a Gellérthegy félmagasságából kellene alázuhannia a Duna közel kétszeres árvizének, hogy azt az erőt létesítse, a melynek a Niagara vízesése megfelel.

Érthető volna tehát, ha a mérnökök vágyó szemmel néznék ezt a hatalmas vízesést még akkor is, ha elhagyott, terméketlen, vadon vidékeken folyna át a Niagara. Pedig nem így van ; a természet kegyesen bánt ez egyszer az emberiséggel, mert a vízesés egészségesen fejlődő vidéken fekszik, a mely

6