Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
IV. fejezet. A Forth-folyam hídja
A FORTH-FOLYAM HÍDJA tornák és a külső szekrényfal közötti üreget természetesen szintén megtöltik eddig a magasságig, a melyen túl a beton helyébe már gránittömböket raknak, míg a pillér körülbelül 6 méternyire nem emelkedik a magas vízállás szintje fölé. Ebben a magasságban gondosan megegyengetik a tetejét és ráhelyezik a fentebb, a torony leírásánál már említett vaslemezt, a melyet a falba erősített csavarok kötnek a pillér fejéhez. Mielőtt a pillér építéséről rátérnénk a torony vasszerkezetének a leírására, meg kell még említenünk, hogy az egyes pillérek átmérője legalul meghaladja a 2i métert, az alacsony vízállás magasságában pedig még mindig közel 18 méter. A pillérre erősített lemez fölé egy másik lemez van szerelve, a melyen hatalmas méretű alátét henger nyugszik. Ezen hengeres rész egyik oldalán a felső lemezre támaszkodik és mintha csak kinőnének belőle, xígy emelkednek rajta a torony kinyúló karjainak az alsó részei, a függélyes pilléroszlopok, majd az egyik oszlop alját a másiknak a fejével összekötő ferde tartók és az egyik pillért a másikkal egybefűző vízszintes irányú összekötők. A mikor a pillér fölött elvégezték a vasszerkezet megalapozását, gyorsan emelkedik a torony. A már eleve méretre kiszabott és kifúrt tartókat magasra, egyre magasabbra emelik és e tartók összekötését az e czélra készült állványokon dolgozó szegecselő gép pontosan elvégzi. Ez az állvány is érdekes szerkezet és így megérdemli, hogy néhány szóval megemlékezzünk róla. Övlemezekből készül, a melyek erős szek-109
