Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
IV. fejezet. A Forth-folyam hídja
A FORTH-FOLYAM HÍDJA rényes tartókon nyugszanak és az ilyképen összeállított folyosó elnyúlik a torony egyik pillérjétől a másikhoz, úgy hogy hossza az Inchgarvie toronynál közel no méter. Queensferrynél pedig — mivel ez rövidebb — csupán 60 méter. Ez az állvány két végével a pillérek oszlopaiban elhelyezett emelőkön nyugszik és ezeknek a segélyével a munka folyása szerint mind magasabbra emelhető. Hogy fogalmunk legyen a toronyépítés munkájának nehézségeiről, megemlítjük, hogy maga ez az ideiglenes állvány 700 tonnát nyom, a miből elképzelhető, hogy emeléséhez milyen erőre volt szükség. És ez csak ideiglenes segítő szerkezet! A tornyok építésénél különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy a középvonalat és a tartóvonalak előírt hajlását pontosan betartsák. E végből időrőlidőre méréseket eszközöltek és szükség esetén hydraulikus készülékek segélyével egyengették ki az útjukból kitért részeket. A ki valaha megpróbálta, hogy akárcsak a kerékpár vékony csöveit kiegyenesítse, elképzelheti, hogy micsoda rengeteg erőt igényel ezeknek a közel 4 méter átmérőjű hengereknek csak igen kis mérvű meghajlítása. Ha a toronyépítés munkájával elkészültek, akkor a karok kiképzéséhez fognak. A karok felső részei, a melyek valamennyien húzásra vannak igénybe véve, egyenes irányú rácsos tartókból készülnek. Az alsó tartók nyomással vannak terhelve és csövekből készülvén, sokszögű ívben távolodnak el a torony aljától. Körívben azért nem voltak készíthetők, mert a
