Archibald, Williams: Korunk találmányai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapet, 1910)

A drótnélküli távíró

A DRÓTNÉLKÜLI TÁVÍRÓ.

egymásba illeszt olyan jelenségeket, amelyekről pozitív tudomásunk van s olyan következtetéseknek szolgál alapjául, amelyeknek igazságát tudományosan be lehet bizonyítani.

A tudomány férfiai ma körülbelül ezt mondják: mindent amit látunk s kézzel megfoghatunk: a levegőt, a tér véghetetlenségét, át meg át hatja ez a valami, amely olyan finom, hogy minden kis hézagot kitölt; ugyanis akármilyan tömömek is lássék valamely tárgy, az nem más, mint a legapróbb részecskék, atómok halmaza, amelyek egymással nem függenek szorosan össze s így helyet hagynak ennek a valaminak, az éternek. Az okok egész sorozata kényszerítette a tudós világot erre a következtetésre.

Tény, hogy a semmiben magában nem folyhatik le semminemű jelenség.

Tedd az órádat egy üvegharang alá s hallani fogod tovább is ketyegését. De ha kiszivattyúzod a levegőt a harang alól, nem hallod többé. Mi nincs most a harangban, ami ott volt azelőtt? Úgy-e a levegő?

Értelmünk arra késztet, hogy ebből azt következtessük, hogy a levegő az a közeg, amely hallásunkkal közvetíti az óra ketyegését. Nincs levegő, tehát nincs hang sem. Azután tégy a kiszivattyúzott üvegharang mögé egy égő gyertyát. Egész pompásan látod mégis tovább. Tehát a levegő hiánya nincsen befolyással a fény teijedésére. De el tudjuk e magunkkal hitetni, hogy közöttünk s a gyertyaláng között, amott a harang alatt teljes üresség van?

4