Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

Arra a kérdésre tehát, hogy a műszaki alkotó képesség fejleszthető-e, egyértelmű igennel válaszolhatunk, ugyanekkor azt is hozzá kell tennünk, hogy a fejlesztés mikéntiét illetően messze nem ilyen egységes a kép, a szakértői vélemények az egyes részkérdésekkel kapcsolatban igen különbözőek. Ennek megfelelően igen sokféle alkotásfejlesztő program áll rendelkezésünkre, amelyek közül az adott esetre legalkalmasabbnak minősülök kiválasztása nagy hozzáértést igénylő feladat.

E munkát kivánjuk elősegíteni azzal, hogy a következőkben részletesebben - a terjedelem szabta korlátok mellett - bemutatjuk az alkotóképesség fejlesztésének legismertebb módszereit .

Az alkotóképesség minden egészséges újszülöttben benne szunnyad és megfelelő módszerekkel jelentős mértékben kifejleszthető. A kreativitás céltudatos fejlesztését nem lehet elég korán kezdeni, már az első hónapok, évek környezeti hatásai is nagyjelentőségűek. Az óvodáskorban segithető elő a képzeletfejlődése a legjobban, és a szükségtelen korlátozások káros hatása is ekkor érzékelhető a legerőteljesebben.

Az iskolai évek alatt általában az alkotóképesség fejlődése mellett vagy helyett visszaesésekkel tarkitott stagnálásokról beszélhetünk, amelyek részben egybeesnek az iskolázás uj fázisaival /nálunk az általános iskola 1. és 5.osztálya, középiskola 1.osztálya/, mivel ezek mindig újabb kötöttségeket, szigorúbb szabályozottságot jelentenek a gyerekek életében.

Az iskolai években bekövetkezhető visszaeséseket elsősorban a reproduktiv teljesitményeket túlhangsúlyozó, nem probléma-felismerő és megoldó oktatás válthatja ki. Ebben az esetben a gyermek igen ritkán kérdezhet, mivel azt a tanitó szinte kizárólagos jogként magának tartja fenn a számonkéréshez. Pedig a megismerés belső szükségletén alapuló kíváncsiság

55