Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
II. A kreativitás
figyelte, hogyan fénylik az ernyő az aluminium mögött; hallotta J.3.Thomson - senki sem tudván mitől fénylett az üvegcső; hallotta Goodsped, amikor a fotólemezen észrevette a titokzatos árnyékokat; a fizikusok tucatjai hallották, amikor ki akarták cseréltetni a boltban az érthetetlen módon elsötétedett fotólemezeket; hallották - de süketek maradtak. A felfedezésekhez azonban az sem elég, hogy ajtót nyissunk, mielőtt a siker sértődötten távozik, még fel is kell ismerni a ritka vendéget abban a szokatlan formában, amelyet ezúttal magára öltött. Ehhez nem elég a készenlét, amellyel a sors kihivását várja a kutató, bölcsességre és tudásra is szükség van. Silvanus Thomsont és Niepce de Saint-Victort ámulatba ejtette a fotölemez megfeketedése és akár - Becquerel - mindketten az uránnal hozták kapcsolatba a jelenséget, de tőle eltérően nem értették meg, kinek az arcképe rajzolódott ki előttük a fotólemezen, nem értették, mert nem volt akkora tudásuk, mint Becquerelnek, aki hosszú évekig foglalkozott a foszforenciával és fotóanyagokkal. Nem csupán ahhoz kell itt a tudás, hogy a kutató megértse ami végbemegy; csak az ismeretek tudnak erőt és bátorságot adni az uj elgondolás megvédelmezéséhez. A tudás és az intuició, az észnek és az értelemnek az ugyanazon tudáson alapuló titokzatos képessége bátoritotta fel például Rutherfordot is, hogy szembeforduljon tanára, J.J.Thomson atommodelljével. Ez adott neki erőt, hogy elvesse saját korábbi nézetét. A nagy alkotók mindig tisztában voltak és vannak azzal, milyen szerepet játszik a véletlen a tudományos munkában és ennek megfelelően becsülték, becsülik. Száz évvél azután, hogy Walpole kitalálta a serendipityt, a kiemelkedő fizikus
