Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

lene végeznünk valamit és csak huzzuk-halasztjuk. A kreativ emberek általában nem hajlandók olyasmit csinálni, amihez nincs nagy kedvük. Szivesen végeznek el akár unalmas, pepecselő munkát is, de csak akkor, ha meg vannak győződve arról, hogy ez nélkülözhetetlen az álta­luk megjelölt probléma megoldásához. Sok esetben tudatos vagy öntudatlan bizonytalanság fogja el őket, hogy foly­tatni kell-e még a laboratóriumi munkát, vagy pedig itt az ideje az eredmények rögzitésének. És sokszor határozatlan­ságukban egyiket sem csinálják. Az ilyen tunyaság nagyon gyakori, leküzdéséhez nagy adag introspekcióra és önfegye­lemre van szükség. Nem elég hát valamilyen felfedezést ten­ni vagy akár röviden le is Írni. A felfedezést a nehézségek­kel szembeszállva annyira ki kell dolgozni, hogy mások meg­érthessék és folytathassák a munkát. Az alkotás belső feltételeivel kapcsolatos másik fon­tos kognitiv tényező az emlékezőképesség és a koncentráló képesség. Az emlékezet /eltérően a ráemlékezéstől, a felidé­zéstől/ teljessége mindannak, amit megtanultunk. Tények tár­háza, amelynek nagysága elsősorban a tapasztalattól és ennél­fogva nagyrészt az életkortól függ. Fontos sajátossága, hogy szándékos vagy tudattalan társitási mechanizmussal felidéz­hetjük egyes elemeit a tudatba. Az emlékezet szorosan összefügg a képzelőerővel, az intuícióval és a logikával, hiszen mindezek felelevení­tett adatokkal dolgoznak. Ha van is tehetségünk ahhoz, hogy megfigyelés utján adatokat gyüjtsünk, a hasznos tapasztala­tok kialakításához szükség van arra a képességre is, hogy /akár agyunkban, akár jegyzeteinkben/ memorizáljuk és bár­mikor felidézhessük az adatokat. 30

Next

/
Thumbnails
Contents