Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

III. A termék (-technológia) innovációk

Ugyancsak negativ hatású nég ezen a területen is, ha az általános ás középiskola nem tudja betölteni alapvető feladatát, vagyis hogy diákjait magas műveltségi szintre emelje. ~egtanitsa őket nyelvekre, s a szükséges ideológiai ismeretekre .

A fenti gátló tényezőket tovább fokozhatja a felsőfokú képzésben eluralkodó igénytelenség, az egyetemi felvételi rendszer kontraszelektiv hatása.

Mindez az innovációs folyamatokkal szükségképpen együttjáró konfliktusok vállalása, a vállalkozó szellem előtérbe kerülése ellen hat, és a diplomások nagy tömegeiben alakit ki olyan tulajdonságokat, 'int a legkisebb ellenállás mentán való haladás, a felső elvárások túlzott tisztelete, a változatlanság iránti erős hajlam, és a rutin eljérasokncz való erős ragaszkodás, a konfliktusok és érdekösszeütkozések elkerülése. a műszaki, gazdasági szakmák presztízsét megi'.gató és egzisztanciális bizonytalanságot Keltő változások iránti erős bizalmatlanság. Ebben a közszellemben az innovatív tulajdonságokul felruházott személy szükségképpen összeférhetetlen, alkalmazkodni nem képes "nehéz embernek" minősül.

Míg az előbbiekben tárgyaltak kcrlátczzáx az innováció témaválasztékát, a következő három "akadály-csoport' a meglevő és kialakuló témák innovációs megvalósítását féKezi, vagy teszi lehetetlenné.

A tudományos tevékenység irányítható és szervezhető.

Az elvi alapkutatás és a cél kutatás azonban egymástól lényegesen eltérő belső törvényszerűségeknek engeceimeskeóix.

Az elvi alapkutatás uj tudományos isleretek megszerzésére törekszik, az élkutatás oedig tudományos ismereten alapuló termék, vagy a technológia létrehozására törekszik, »'ivei az utóbbi esetben szintén felmerülnek alapismeretbeii igények, ezekhez is alapkutatással lehet eljutni, és emellett fejlesztő és alkalmazási kutatást kell végezni. Kétféle alapul