Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

III. A termék (-technológia) innovációk

ismerését - és ezek kiosztása alkalmából a népszerüsitésüket.

A tömegkommunikáció felelősségében súlyos hibára utal, ha például egy banális sláger szerzője a közvélemény előtt jobban ismert, mint korszakos felfedezések, vagy találmányok alkotója. Mindezt tovább fokozhatja az a szemlélet, amely a természettudományos-müszaki kultúrát nem tekinti igazán a kultúra részének. Ennek illusztrálására elegendő a napilapok és folyóiratok "kulturális" rovataira utalni, vagy arra, hogy a rádió és a televizió kulturális témaköre sokesetben nagyrészben a "humán" kultúrára szükül le. Mindennek igen mélyreható okai vannak, és végeredményben a kultúra fogalmának egyre jobban elharapódzó, úgyszólván teljes egyoldalú értelmezéséből fakad.

Ez a téves szemlélet elszegényiti a kultúra fogalmát, megfosztva azt sokszínűségétől, egyoldalúan orientálja a közvéleményt, és többek között ez is hozzájárul a tudományos és műszaki pályák lebecsüléséhez, irántuk való érdektelenséghez, vagy legalábbis nem az igazi jelentőségüknek megfelelő értékeléshez. A rádiónak, a TV-nek, a sajtónak a tömegizlést nemcsak kiszolgálnia kell, nemcsak ennek uszályába kell haladnia, hanem azt orientálni, fejleszteni kell, a tömegek érdeklődését sokszínűvé kell szélesítenie.

Továbbá oka lehet a természettudományos és műszaki pályák iránti érdektelenségnek az alsó és középfokú oktatás leromlása. Számos iskolarendszerre jellemző a lexikális tudáshalmazt átadó és reprodukáltató törekvés, mely nagymértékben alkalmas a kreativ képességek, az alkotó hajlam megfojtására, a kísérletező kedv elfogadására. További igen nagy baj lehet az, ha a tanári pályán levők a nagy sokszor nem is oktatási leterhelésük következtében lelkesedésüket elvesztik, ami az oktatás-nevelés révén ugyancsak lecsökkent lelkesedést vált ki diákjaikban az alkotó módon való tanulás, a többet tudás, a magasan kvalifikált szellemi foglalkozások iránt.

110