Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

III. A termék (-technológia) innovációk

magatartásával hasson oda, hogy a sikerrel párhuzamosan növekvő magabiztosságában keresse tovább a munkatárs az uj utakat;- a visszatérő munkatársi sikerek után is adja meg a segít­séget, ne féljen attól, hogy a munkatárs túlszárnyalja. Természetesen az alkotó késztetés csak akkor hoz ered­ményt, ha az egész szervezetben alkotó légkör van. Ha a veze­tői láncban olyanok is vannak akik nem képesek az alkotó akti­vitásra, lerontják az egész lánc eredményességét. 2.3 Az innováció szervezése, vezetése a gyakorlatban Széles körben elfogadott az a felismerés, hogy a nyereség maximalizálása és a vállalatok fejlődése érdekében a szervezeti és irányítási problémák megoldásának döntő jelen­tősége van. Ezt a megállapitást támasztja alá, hogy a terme­lés állandó átalakulásban van, mind az egyre fokozódó koncent­ráció és centralizáció, mind ezek ellentétje egyidőben jelen van, olyan mértékben, hogy a vállalatoknak az ezen folyamatok­kal kapcsolatos átszerveződései már nem korlátozódnak a nemze­ti keretekre. Ez a helyzet szükségszerűen uj szervezeti struk­túrákat igényel. Empirikus megállapitások azt mutatják, hogy a vállalatok vezetési, szervezési problémáinak nem kellő meg­oldásai igen hátrányosan befolyásolják az innovációk előké­­szitését, megvalósitását és elterjesztését. A tőkés vállala­toknál leggyakrabban előforduló vezetési struktúrák: a vona­las hierarchia és a csoportvonalas rendszer, amelyek, bár ma­gas fokú racionalitást mutatnak, az innovációk gyors és haté­kony érvényre juttatására csak kevéssé alkalmasak. Ennek főbb okai:- a sajátos területi prioritások megnehezitik az inno­vációt ; 97

Next

/
Thumbnails
Contents