Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

Függelék

szédelgést a javaslat шаг пеш a versenytársak érdekeire korlátozva, hanem azt fogyasztóvédelmi kérdésként fogalaazza meg. Ugyanakkor nen csupán a reklámot, hanen általános tilalonmal a fogyasztó mindenfajta megtévesztését idevonja, függetlenül attól, hogy a megtévesztés az áru kelendőségének a fokozását szolgálja-e vagy sem.

Mivel a tisztességes tájékoztatás megvalósulásához igen nyomós fogyasztói érdekek fűződnek, a javaslat példálódzó jelleggel egyes megtévesztő magatartásokat külön is felsorol. így például tilos az áru tulajdonsága, használata, kezelése tekintetében valótlan tény állitása, megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlitás alkalmazása, megtévesztő árujelző használata, kellő mennyiségben, illetőleg választékban rendelkezésre nem álló áru reklámozása /9. §/. A javaslat ujitása, hogy nemcsak a kifejezett tényállítást, ha nem valamel:/ adat elhallgatását - a hiányos tájékoztatást - is megtévesztő tájékoztatásnak tekinti.

A javaslat annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, úgy rendelkezik, hogy e tekintetben a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó. A terméknek /szolgáltatásnak/ a lakosság számára történő rendszeres, vagy nagy mennyiségű értékesítés se esetében a tájékoztatásnak a mindennapi élemben használt kifejezésekhez