Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - IV. fejezet. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
±Tsm foglalkozott; a TGT külön a kizárólagossági szerződések kérdésével, habár erre ki kellett volna térni. A kizárólagossági szerződés megítélése a versenykorlátozás, tehát a kar teli—t Halom oldaláról világos /iá. 33» pont/. Problematikus azonban abban az esetben, ha ilyen szerződést gazdasági erőfölényben lévő köt, hiszen ezzel nem csak partnerét hozza erőfölénybe, de adott esetben monopolhelyzetbe, ami önmagában sem. kívánatos, de elzárja a többit is a beszerzés lehetőségétől. Minthogy pedig a gazdasági erőfölényben lévő - mint láttuk adott esetben, ha a szerződéskötéstől elzárkózik és erre jogos mentsége nincs, akár a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződés megkötésére is kötelezhető, ebből egyertelmüer. következik, hogy a kizárólagossági szerződése nem juttatható e szerződéskötési kötelezettséggel szemben érvényre. Másként fogalmazva: a gazdasági erőfölényben lévő kizárólagossági szerződése - a szerződéskötési kötelezettséggel összevetve - azzal ellentétes, vagyis nem kényszeríthető ki, hiszen ettől függetlenül adott esetben a biróság kívülállóval létre fogja hozni a szerződést. Adott esetben Írógépszalag hazai monopoltermelője egy kereskedelmi vállalattal kötött kizárólagossági szerződést, mire a másik érdekeit kereskedelmi vállalat importból szerzett be írógépszalagot. Ezt azonban az Országos Arhivatal a termelő kérésére leállította, jóllehet az importra előnyös kompenzációs üzlet keretében került sor. Mivel időközben egy komolyabb import-tétel már beérkezett, de a termelő ezt nem tudta figyelembevenni /nem volt róla tudomása/, továbbá bizott az Árhivatal tilalmában és saját, illetve kereskedelmi partnere monopolhelyzetében, eladatlan készletek halmozódtak fel és a termelő kapacitását nem tudja kihasználni, a piacon túlkínálat keletkezett. Ez önmagában - az importverseny révén előálló túlkínálat - helyes ugyan, de nyilvánvaló, hogy import nélkül is a TIT rendelkezései alapján meg lehetett volna oldani a konfliktust olymódon, hogy a termelőt — mint gazdasági ercfö— 53