Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - V. fejezet. A tisztességtelen ár helye a TGT-ben
lényben lévőt - a másik, utóbb jelentkező kereskedelmi vállalat kérésére szerződéskötésre kötelezi a bíróság. így a hazai termelés bírósági "elosztásával" már ebben a stádiumban tisztázódott volna, hogy a piac milyen mennyiségű Írógépszalagot kiván, hiszen ezen felül nyilván még mindig nyilt volna lehetőség importra. Az eset tanulsága kettős. Egyrészt az érintettek jogismeretén múlik a TGT érvényre juttatása, másrészt viszont elvileg az a következtetés adódik, hogy a gazdasági erőfölényben lévő kizárólagossági szerződéssel a TGT 16. § b/ pont ёз 19. §-a alapján nem minden esetben juttathatók érvényre. Ha ugyanis a kizárólagossági szerződés kedvezményezettjén kivül másik - kívülálló - fél is igényli a szerződéskötést, úgy azt a kizárólagossági szerződésre hivatkozva - hangsúlyozzuk: gazdasági erőfölényben és csak ebben az esetben - nem lehet megtagadni. V. fejezet A tisztességtelen ér helye a TGT-ben 59» A törvény tiltja a tisztességtelen ár alkalmazását, olyan - szabad - árat értve ez alatt, melyet a törvény rendelkezéseibe ütköző módon érvényesítenek /17» §/• Ennek az elvnek a kimondása ugyan elvileg tiszta helyzetet teremthetne az árszabályozás területén, hiszen törvénysértés híján aligha, lehet a vállalat áralakítását ár hatóságilag kétségbe vonni. Mégis - mivel ez kedvezőbb kéreslet-kinalat helyzetet feltételez - tov ábbi árhatósági kor látok külön jogszabályban történő beiktatása vált szükségessé. E külön jogszabály - a tisztességtelen ár megállapításáról szóló 31/1984. /Х.31./ MT szv rendelet - szerint ugyanis 56
