Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

II. rész. Különös rész - II. fejezet. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása

P.I. 2C.420/1969/

Kern tekinthető tiltottnak azonban pl. az olyan reklám, melyben inkább amolyan ásuismertetőként, használati útmutatóként közük, hogy adott cenoanyagból — más külföldi kenőanyagokkal összevetve - milyen mennyiséget és hogyan lehet felhasználni. Az összehasonlítás ilyenkor egyrészt szükségszerű, másrészt nem a versenytárs árujának lekicsinylése révén történő piaci előnyszerzésre irányul, hanem a vevő objektiv tájékoztatására.

A TGT azt a feltételt szabja,.hogy az összehasonlítás ne legyen megtévesztésre alkalmas /9. § /2/ bek. Ъ/ pont/. Mivel az összehasonlitó reklám tilalmazásának köre a versenyjogi szakirodalom egyik sokat vitatott kérdése, nehéz konkrétan állást foglalni atekiatetben, hogy milyen esetekben lehet kivételt tenni. A törvény ezzel a kérdéssel ezért külön is foglalkozik. Kivételeket fogalmaz meg a tilalom alól /11. §/ akkor, ha pl. az összehasonlitás alapjául szolgáló vizsgálatot a KEKMI, vagy más a vizsgálat elvégzésére jogszabályban feljogosított szerv végezte, vagy a tárgyilagos vizsgálat feltételei egyébként biztosítva voltak: a vizsgálat nyilvánossággal közölt összehasonlító adatokon alaoult ез a nyilvánossággal az Összehasonlított áruk árát és lényeges tulajdonságait is közölték.

Figyelemmel van a jogszabály azonban arra, hogy még ilyenkor is tisztességtelen - megtévesztésre alkalmas - lehet az összehasonlitás, ha a vizsgálati eredményt összefüggéseiből kiragadva, célzatosan és egyoldalúan idézik.

30. Elterjedt jelensége gazdasági életünknek az un. értékreklám, vagyis az emuhoz a reklámozás során inért, vagy ténylegesen adott ajándék. Gyakori az is, hogy a vállalat vagy maga rendez sorsolást, vagy egyéb sorsolásra sorsjegyeket vásárol és bizonyos összeget meghaladó vásárlóit a sorsjegygyei megajándékozza mindkét esetben azt a benyomást keltve, mintha a nyerési lehetőséget az ajándékozó biztosította volna.