Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

II. rész. Különös rész - II. fejezet. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása

A IX. világháború előtti - az 1923* V. te.-a alapuló - birósági gyakorlatunk; egyértelműen tisztességtelen versenycselekménynek tekintette és a geaerálklauzulába ütközőnek minősítette a játékszenvedély kihasználására alapozott versenycselekményt /С. 324/1936/. A TGT nevesitetten ugyan nem szabályozza ezt a tényállást, ám a generálklauzulából nyilvánvaló /a generálklauzula éppen azért van!/, hogy az ilyen természetű magatartások egy bizonyos, az üzleti tisztesség szabta határokon túl tisztességtelen gazdasági tevékenységnek minősüljenek.

Megítélésünk szerint az értékreklám tisztességének két fő szempontja van: az ajándék ne legyen az áru értékéhez képest túlzottan magas, tehát ne vonja el a vevő figyelmét a tulajdonképpen megvásárolni kivánt áruról; másrészt az ajándék tárgyilag lehetőleg függjön össze az áruval /vagyis: az értékreklám ne szolgáljon silány árunak "ajándékként!” elhelyezése leplezéséül/.

Bár nem lehet elvárni általános érvénnyel, mégis a tisztességes értékreklámot szolgálná sorsolások esetén a nyerési esély közlése; az elhanyagolhatóan csekély nyerési esély folytán nézetünk szerint ugyanis a magatartás már tisztességtelen gazdasági tevékenységbe csúszhat át.

31, A fogyasztók védelmét szolgálja az árukapcsolás tilalma is. Bizonyos esetekben az értékreklámnak árukapcsoláskénti felfogása is lehetséges, de a TGT nevesitetten is tiltja, hogy az áru szolgáltatását, vagy átvételét más áru szolgáltatásától, vagy átvételétől tegyék függővé /15» §/• A tilalom azonban lehetővé tegzi jogszabály eltérő rendelkezését, aminek alapja az, hogy pl. bizonyos termékek garanciális szervizelését az eladó fenntartja magának és ilyenkor az "árukapcsolás" természetes dolog.

32. Külön kell szólni a vesztegetésről, melyet a TGT nevesitetten ugyancsak nem szaDálycz. Gazdasági életünkben előfor-44