Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

I. rész. Általános rész - III. fejezet. A TGT koncepciójának dogmatikai alapjai

gazdálkodás sikertelen» a vállalati tanácsok, a dolgozók gyűlésének feladata az igazgató leváltása, a választott vezetőség helyett újnak a választása, végső soron pedig a vállalat csődbe megy. A jog azonban legfeljebb ezeknek az eljár ásóknak a meghatározásában játszhat szerepet.

'Tisztában kell tehát lenni azzal, hogy ez a törvény mire vonatkozik. Ismét hangsúlyozzuk: a vállalatok egymás közötti piaci viszonyaira, piaci, gazdasági tevékenységének tisztességére, de nem gazdálkodásának megítélésére. Ezt ismerte fel a jogalkotó, amikor a Ptk említett uj 4. § /2/ bek.-ében - törölve a ’’gazdálkodás" - kifejezést - a tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltja a polgári jog alapelvei között.

16. Am_kor a törvény alapvetően a piaci szereplők jogviszonyait polgári jogi eszközökkel szabályozza, egyben a cél elérése érdekében államigazgatási jogi és perjogi kérdéseket is rendez. Ez kocifikáció-technikailag nem okoz problémát, hiszen természetes, dolog, hogy a jogalkotó a jogi szabályozás tárygát több jogág eszközeivel, jo-nánilag komplexen igyekszik megragadni.

Van olyan felfogás /Sárközy Tamás és Sárándi Imre álláspontja/, amely szerint a felelősség intézményét a gazdaságban egységesen: gazdasági felelősségként kellene kodifikálni egy - az állami vállalatokra és a szövetkezetekre egyaránt vonatkozó - egységes vállalati törvényben. Ez a törvény, illetve ez a felelősségi intézmény nem csak a piaci szereplők egymás közötti tisztességtelenség-vonzatu, hanem a gazdaságirányítás és a vállalsz egymással szembeni felelősségi jogviszonyait is magában foglalná, ideértve a gazdaságirányitó szerveknek saját intézkedéseikénrt viselt felelősségét is a vállalattal szemben. A jogalkotás vénül is nem a gazdasági jogias, hanem a tradicionális, de jogágilag komplex szabályozás mellett maradt.

14