Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
I. rész. Általános rész - III. fejezet. A TGT koncepciójának dogmatikai alapjai
Ez nem azt jelenti, hogy a törvény :s fogalmazná meg a vállalatnak; a gazdaságiiányitással szembeni specifikus államigazgatási jellegű, vertikális irányú felelősségét: a törvény megsértése révén a piac működése megzavarásában mutatkozó magatartásért való felelősségét is. Amikor a törvény gazdasági birsárgái fenyegeti a benne foglalt tényállások szerinti tilalmak megsértését, ezzel a polgári jogi jogsérelem és jogvédelem mellett megfogalmazza a vertikális felelősségi vonzatot is, melynek tárgya azonban természetszerűleg nem fedi teljesen a törvényben foglalt polgári jogi felelősségi tényállásokat. Ismeretes ugyanis, hogy a gazdasági bírság kiszaoásának megvannak a saját feltételei, melyeknek itt is fenn kell állniuk: a törvény rendelkezéseinek megsértésén túlmenően jelentős anyagi előnyre kell szert tennie a jogsértőnek, vagy jelentős kárt kell okoznia a fogyasztóknak, illetve a versenytársaknak. Megítélésem szerint ez az alapvetően polgári jogias, de komplex szemléletű szabályozás a helyes, mert a szabályozás centrumába nem annak alanyait, hanem tárgyát:' a piacon fellépők tisztességes gazdasági magatartását, tevékenységét helyezi. Ez kielégíti azt az igényt, hogy a tisztességes gazdasági tevékenység követelménye ne csak az állami vállalatokra és a szövetkezetekre, hanem bármely gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyre vonatkozzon. A törvény tehát kontrollál, illetve véd bármely piaci szereplőt, aki gazdasági -tevékenységet fejt ki, illetve akit e tevékenység érint. Amolyan "piaci EPESZ'.’-t ac a piaci szereplők és az állami gazdaság irány it ás kezébe. A törvény bevezető rendelkezéseit elemezve feltűnik, hogy már nem beszél 1. §-ában kiemelten a versenytársakról, hanem térgyilag általában beszél a gazdasági tevékenység tisztességes folytatásáról. A törvény alanyi hatályát pedig úgy huzza meg, aogy ide von minden gazdasági tevékenység folytatására feljogosított jogi és magánszemélyt. Ez tükrözi a fentiekben jelzett koncepcióváltást, ugyanakkor nem jelenti 15
