Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)
A titoktartási megállapodásokról
ereje, kitartása ahhoz is, hogy a szerződésszegés alapozott igénye érvényesiteni tudja, ha kell birósági utón is. Ha erre nem képes, kilátásai ebben a vonatkozásban kevéssé rózsásak. Ha a potenciális hasznositó kis tőkeerejű cég, különösen pedig ha kicsi közvetitó kereskedő, fennáll annak a veszélye, hogy szerződésszegés esetén a követelést egyszerűen nem lehet behajtani rajta. Ez mindenkor vizsgálandó és mérlegelendő szempont. Közvetitő kereskedő esetében ezért a legcélszerűbb megoldás, hogy a titoktartási kötelezettséget a technológia hasznosításában potenciálisan érdekelt ügyfelével is vállaltassuk. Mindenképpen gondolni kell arra, hogy a technológia birtokosa elsősorban azzal szemben tud fellépni, aki a titoktartási megállapodást aláirta, s csak sokkal nehezebben - ha egyáltalán - azzal szemben, aki a technológiát valamilyen, többnyire nehezen bizonyítható uton-módon az előbbitől megszerezte és hasznosítja Ha a titoktartási megállapodás külföldi partnerrel szándékozzuk létrehozni olymódon, hogy mi vagyunk a technológia birtokosának pozíciójában, a megállapodás előkészítésének szakaszában célszerű igen alaposan megvizsgálni, hogy milyen jogszabályok vannak érvényben e vonatkozásban ott, ahol egy esetleges szerződésszegés esetén a kérdéses partnerrel szemben fel kell lépnünk. Különösen fontos ennek alapos vizsgálata fejlődő országban a nemzetközi technológia kereskedelmre vonatkozó helyi szabályozás meglehetősen radikális elemeket, törekvéseket is tartalmaz. E fejezet végén megkísérlem majd egy titoktartási megállapodás vázlatán is bemutatni, hogy hogyan állhatnak össze az itt vázolt szempontok egy megállapodás szöveggé. Ezt megelőzően azonban még három, eddig figyelmen kivül hagyott kérdésre kivánok kitérni. 52