Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)
A titoktartási megállapodásokról
A TITOKTARTÁSI MEGALLAPODAS IGÉNYBE VENNI KÍVÁNT SZAKÉRTŐVEL Az eddig vázoltak arra a valóban leginkább gyakori helyzetre vonatkoztak, ahol az üzleti titok feltárásának indítéka, hogy a potenciális hasznosító többé-kevésbé teljes képet alkothasson magának a technológiáról és dönthessen arról, hogy kiván-e annak hasznosításában bekapcsolódni. Ennél kevésbé gyakori, de távolról sem szokatlan az az eset, ahol a technológia britokosa olyan szolgáltatást kíván igénybe venni, amelynek ellátása szükségessé teszi, hogy a technológia üzleti titokként őrzött elemeit vagy azok meghatározott részét az igénybe venni szándékozott fél /nevezzük a továbbiakban Szakértőnek/ előtt feltárja. Ilyen szolgáltatás lehet például szakértői vélemény készítése, de szintúgy lehet meghatározott fejlesztési munka elvégzése vagy éppen a technológia kisérleti megvalósítása. Vitán felül áll, hogy az üzleti titok védelme ez esetben is kívánatossá teszi, hogy a Szakértő szintén kellő biztosítékokat adjon annak megfelelő kezelésére. Ennek gyakorlati megvalósitási módja titoktartási megállapodás kötése a Szakértővel. Az ilyen megállapodás - létrehozásának indítékaitól eltekintve - alapvonalaiban megegyzik az előzőekben ismerteitekkel, s csak ott és annyiban tér el attól, ahol és amennyiben az eltérő alapszituáció azt megkívánja. Itt is kardinális kérdés a megállapodás keretében feltárandó információk pontos és egyértelmű meghatározása, a megállapodás hatályával kapcsolatos rendelkezések rögzítése, a szankciók meghatározása, a kötelezettségeknek a Szakértő alkalmazottaival való betartása. Eltérés az előzőektől, hogy a Szakértőt a technológia birtokosa meghatározott szolgáltatás nyújtására kivánja igénybe venni, s igy általában nem merül fel annak kérdése, hogy a Szakértő igénybe vehet-e további külső közreműködőket. Ha ez mégis aktuálissá válna, úgy e Kérdés rendezésében az előzőekhez hasonlóan célszerű eljárni. Ugyancsak a korábbiaktól eltérően a Szakértő, ha csak nem az a feladata, nem vizsgálja a technológia hasznosíthatóságát úgy, ahogyan azt egy potenciális hasznosító tenné, ezért ilyenkor elmarad az elemzések és értékelések eredményeinek és adatainak át-53
