Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)

IV. Iparjogvédelemben részesülő szellemi alkotások pénzügyi szabályozása

nek, valamint ezek fenntartásának költségeit /pl. bejelentési illeték, fenntartási illeték, szabadalmi ügyvivő irodának fizetett költségek/ lehet elszámolni, beleértve a szükséges mintadarabok, fényképek stb. elkészitésével kapcsolatos költségeket.

Szolgálati találmány esetén, ha a feltalálóval kötött szerződésben arányos teherviselés került rögzítésre, akkor műszaki kutatás-fejlesztési költségként csak a költségek arányos, gazdálkodó szervet terhelő része számolható el.

с/ Találmányok, know-how-k és nagyobb jelentőségű ujitások kivitelezési költségei

A találmányok, know-how-k és nagyobb jelentőségű ujitások kivitelezésének munkái a kutatás-fejlesztési cél megvalósitásáig, tehát a kisérlet befejezéséig /prototípus, vagy mintadarab, berendezés esetén a rendeltetésszerű használatbavétel/ tartanak. A kivitelezés során állóeszközök előállítására is sor kerülhet, amelyet műszaki fejlesztési alapból lehet finanszírozni. /Azonban még nagy jelentőségű ujitások esetén sem lehet műszaki fejlesztési alapból fedezni az ujitási dijat, mivel ezt a jogszabály tiltja./

9.4 A központi műszaki fejlesztési alapok képződése és felhasználása 9.4.1 A központi alapok képződése

A vállalatok 1983. január 1. után - az eddig érvényes rendszertől eltérően - az alapképzésüktől elkülönítve, attól teljesen függetlenül képezik a központi műszaki fejlesztési hozzájárulást. Ilyen pénzügyi megoldás kialakítására azért volt szükség, mert a vállalatok jelentős részénél 1983. január 1. után megszűnt a kötelező alapképzés, ugyanakkor a központi K+E pénztulajdonosok /ágazati minisztériumok,

OMFB/ számára központi műszaki fejlesztési alap szükségesnek Ítélt öszszegét biztosítani kellett. A központi műszaki fejlesztési feladatok nagy része közvetlenül vagy közvetve szinte valamennyi gazdálkodó szerv technikai fejlődését szolgálja /pl. a műszaki fejlesztési tevékenység infrastruktúrája, az ágazatoktól független átfogó műszaki fejlesztési irányzatok, a nem termelő szférában felmerülő kutatási jellegű igények/. Ezért indokolt volt a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás befizetési kötelezettségét kiterjeszteni, amely igy 1983. január 1. után elvileg valamennyi vállalati rendszerben működő gazdálkodó szervre kiterjed. Gyakorlati /pl. árrendszerbeli, jövedelmezőségi, jövedelemszabályozási/ megfontolások alapján azonban a vállalatok kis része mégis mentesül a befizetési kötelezettség alól /pl, az általános szabálytól eltérő ilyen ok miatt nem fizetnek központi hozzájárulást a 3/1979. /С1.1./ ОТ számú rendelet alapján nyilvántartásba vett fogyasztási szolgáltató szövetkezetek és vállalatok/.

92