Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
III. A találmányi és újítási tevékenység gazdasági mechanizmusa
III. A TALÁLMÁNYI ÉS ÚJÍTÁSI TEVÉKENYSÉG GAZDASÁGI HATÁSMECHANIZMUSA A találmányi és ujitási tevékenység alapvető gazdaságtani jelentőségét ma az adja meg, hogy olyan körülmények között, amikor a gazdasági fejlődés kulcskérdése a rendelkezésre álló termelési tényezők hatékonyabb termelési és értékesitési struktúrában való működtetése, előtérbe kerülnek a gazdaság belső forrásai. E folyamat szüli azt az egyre inkább nyilvánvalóbb igényt, hogy a műszaki fejlesztés szellemi forrásai között racionálisabb arányok kialakitása szükséges, az eddiginél nagyobb szerepet biztosítva a hazai találmányi, ujitási tevékenység eredményeinek. Ezzel szemben még a műszaki fejlesztés témakörében legjobban "otthon lévő" gazdasági szakember is sokszor bizalmatlan a hazai találmányok, ujitások gazdasági hasznossága kérdésében, és gyakran a találmányi, ujitási tevékenységben a speciális "nyerészkedésre" való egyéni, illetve kollektiv törekvést vél felfedezni. A jogi védettséget élvező alkotómunka eredményeként létrejövő jövedelem igy sokszor még akkor is szembeszökő lehet, ha az az adott gazdasági folyamat eredményességét ténylegesen növeli. A találmányi, ujitási tevékenység gazdasági életben játszott szerepe, jelentőségének értékelése nemzetközi viszonylatban is régen vitatott és még távolról sem teljesen tisztázott kérdés. A problémák alapja az a kettősség, miszerint a találmányi, ujitási tevékenység mindig magában foglalja a speciális ösztönzésen alapuló elkülönítettség és a társadalmi hasznosuláshoz szükséges integráció ellentmondását. Az uj műszaki-szellemi alkotások hasznosításával, az un. "első bevezetéssel" járó fokozott ráfordítások és az ezzel járó kockázat vállalását a szabadalmi rendszer által biztosított kizárólagos hasznosítási jog, és ennek alapján megszerezhető többletjövedelem ösztönzi. Ahhoz azonban, hogy a találmányok létrejöjjenek és eljussanak a társadalmi méretű hasznosulásig, egy olyan komplex tevékenység szükséges, amely átfogja a teljes újratermelési folyamatot, a kutatás-fejlesztéstől az értékesítésig és amely szervesen illeszkedik a gazdasági mechanizmus egészébe. Ilyen értelemben tehát a találmányi tevékenység nem más, mint a termelőerőknek a találmányokon, újításokon alapuló megújulása, innovációja. A találmányi, ujitási tevékenység eredményességének ez a két közgazdasági feltétele magában a megvalósulási folyamatban fonódik öszsze. E folyamat végpontjaiban jelentkezik az a társadalmi-gazdasági hatás, amely a megelőző tevékenységeknek is gazdasági értelmet biztosit. 45
