Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
A létszámcsökkentés ilyen preferálása mellett a szabályozás - minthogy az bérszinvonal-szabályozás - természetesen nem gátolja az ésszerű, hatékony létszámbővítést sem. Ha a vállalat az adómentes bérszinvonal-növelési lehetőségét nem használja ki, akkor azt "tartalékolhatja". Az a szabály érvényesül, hogy ha a vállalat nem hajt végre olyan mértékű bérfejlesztést, amelyet egyébként adómentesen megtehetett volna, akkor a következő évben a bérszínvonal bázisaként nem a tényleges szintet kell alapul vennie, hanem azt a mértéket, amelyet a teljes adómentes bérfejlesztés felhasználása esetén elérhetett volna. Például, ha egy vállalat bérszinvonala 40.000 Pt és 4 $-os adómentes bérfejlesztésre szerzett jogot, de ténylegesen csak 3 £-ot valósított meg, akkor a következő évben bázisként nem 41.200 /40.000 x 1,03/ Pt-ot, hanem 41.600 /40000x1,04/ Pt-ot vehet figyelembe, tehát az elszámolandó bérszinvonal-növekményt ily módon korrigálhatja. A korábbi bérszabályozási rendben képződött tartalékok egy része az uj szabályozás keretei között is tovább vihető. A bérszabályozásban képződött bértömeg tartalékok egyharmadának az egy főre képzett összlétszáara jutó összege, a bérszinvonal szabályozásban képződött bérszínvonal tartalék egyharmada tartható nyilván az uj szabályozásban. 1983-ban ezek a bértartalékok azonban nem használhatók fel. Az uj szabályozás a korábbitól alapvetően eltérő módon adóztatja a bérfejlesztést. Megszűnik az eddigi halmozódó adóztatás. A vállalatok a bérek és a nettó részesedési alapképzés után egyszerre adóznak, a nyereségadózás keretében. A progresszív nyereségadó alapja nemcsak a részesedési alap, hanem a bérszinvonal növekmény is. Az adózás során a bérszinvonal növekményt 3-as szorzóval kell részesedési alappá átszámítani, mivel a bérfejlesztés végleges juttatás. A konkrét adózási eljárás arra épül, hogy elvileg a bérfejlesztés teljes egésze után adót kell fizetni, tehát ki kell számítani az un. bruttó adót. De minthogy a vállalatok különböző jogcímeken adómentes bérszinvonal növelésre szerezhetnek jogot, ezért adóelengedésben részesülnek. Az adófizetési kötelezettség teljesítése alóli mentesítés jogcímei a következők:- a jövedelmezőségi mutató által biztosított bérfejlesztés,- a létszámcsökkentésből származó bérmegtakarítás felhasználása,- a korábbi évek bértartalékának engedélyezett mértékű felhasználása /1983-ban nem használható fel bértartalék/, - bérpreferencia. Az adómentes bérszinvonal-növekményeket szintén 3-as szorzóval 30
