Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
kell átszámítani részesedési alappá, s igy levonni a kiszámított bruttó adóból. Az adóelengedés mértékét az adótábla elsó sávjából kiindulva kell kiszámítani. Az adómentes mértéket meghaladó bérszinvonal növelés vállalása a vállalat adóviselőkképességétól függ. A progresszív nyereségadó sávonkénti mértékei az eddigiekhez képest csökkentek ugyan, de a teljesítményekkel arányban nem álló bérfejlesztés adóterhei változatlanul igen jelentősek. A bérfejlesztés és a részesedési alapképzés együttes adóztatása - figyelemmel az adó mértékére is - a vállalatokat a személyi jövedelempolitikájuk újragondolására is ösztönzi. Előnyösebb helyzetbe kerülhet az a vállalat, amelyik a teljesitménykülönbségeket az eddiginél nagyobb arányban a mozgó juttatásokkal /részesedési alapból fizetett prémiumokkal, jutalmakkal/ honorálja. 5.3 Központi bérszabályozás Központi bérszabályozásba olyan vállalatok tartoznak, ahol az érvényes ár- és jövedelemviszonyok mellett a vállalatoknak kevés lehetőség van a nyereség befolyásolására, illetve ahol a kialakuló nyereség a teljesítményeknek nem megbízható mércéje. Ezekben a szabályozási formákban a vállalatok a központilag biztosított mérték szerint növelhetik adómentesen bérszínvonalukat. A központi bérszabályozásnak két alaptípusa van, ami kiegészül egy speciális megoldással. 5.3.1 Központi bérszabályozás "A" változata A szabályozásnak ebben a formájában a központilag biztosított adómentes bérszinvonal növekedés éves mértéke 2,2 tehát ilyen mértékig mentesül a vállalat az adófizetés alól. A jövedelmezőségtől függő bérszabályozáshoz hasonlóan a szabályozásnak ez a formája is tartalmazza a létszámcsökkentésre vonatkozó ösztönző elemeket. A központilag biztosított adómentes béremelés mértékét a vállalatok ésszerű létszámgazdálkodás esetén kiegészíthetik. A létszámmegtakaritásból származó bérmegtakaritás adómentes felhasználásának szabályai megegyeznek a vállalati jövedelmezőségtől függő szabályozásnál alkalmazottal. 5.3.2 Központi bérszabályozás "B" változata A központilag biztosított adómentes bérszinvonal növelés éves mértéke ebben a formában 2,7 Í°. Ez a szabályozás elsősorban ott érvényesül, ahol a bérszabályozás eszközeivel is inkább a létszám megtartását, esetleges növelését kell elősegíteni. Ennek megfelelően ez a 31
