Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
bályozás egészén keresztül szabályozzuk. Ez arra a feltételezésre épül. hogy a bér költségtényező, s ez igaz is, de a vállalatok költségérzékenysége ma még nem elégséges ahhoz, hogy a teljesítményekkel arányos bérkiáramlás valósuljon meg. Más nézetek szerint a bérek kiáramlását, éves növekedését központilag kellene szabályozni minden területen. Az igaz, hogy ez a módszer a globális vásárlóerő-kiáramlás tervszerűségét leginkább biztosítaná, de egyben a teljesítmények szerinti differenciálódást, az ösztönzést rekesztené ki a szabályozásból. A különféle lehetséges változatok közül a vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozási változat lépett életbe, kiegészítve bizonyos területeken a központi szabályozási formákkal. Az uj rendszer a bérszínvonal növelését szabályozza, s igy a bérszínvonal szabályozás vált általánossá. Ezért a bérszínvonal és a létszám számításának menete minden szabályozási formában azonos. 5.1 A bérszinvonal és a létszám számbavétele A bérszinvonal számítás érdekében a bérköltség terhére történő kifizetéseket elkülönítetten kell nyilvántartani. Külön kell számbavenni- a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a bérköltség terhére kifizetett összegeket /B^/, Ide tartozik a törzsbér, a prémium, a pótlék, a kiegészítő fizetés, a bérköltség terhére elszámolt jutalom. Itt kell elszámolni a bérköltség terhére kifizetett újítási dijat, az újítások kivitelezése érdekében történt bérjellegű kifizetést, valamint az ezekkel kapcsolatos közreműködői dijakat. A pénzben nem mérhető hasznom eredménnyel járó olyan újítási dijat és az azokkal kapcsolatos közreműködői dijat, amelyek a balesetveszélyek, az egészségkárosodás következményeit csökkenthetik, a munkahelyi körülményeket javítják, illetve a környezetvédelmet elősegítik a bérszínvonalba be nem számítható bérköltségként lehet elszámolni.- a bérköltség terhére folyósított összes egyéb kifizetéseket /B^. Itt kell számbavenni pl. a vállalat állományába tartozó dolgozók részére nem a munkakörükkel összefüggő munkák /pl. oktatás/ dijait, az állományba nem tartozó dolgozók részére teljesített kifizetéseket, a részmunkaidőben dolgozóként foglalkoztatottak béreit, stb. A bérszinvonal számításának alapjául szolgáló létszámként /L^/ számításba kell venni:- a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámát /Ь^/, 27
