Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)

II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók

- az összes egyéb bérkifizetések összegébél számitott létszámot /Ъв/,

A számított létszámot /Ь / az összes egyéb bérkifizetéseknek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérével való osztásával kell meghatároznia.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbére:

bt = -f—

Lt

Ennek figyelembevételével a számított létszám kiszámítása:

В

4

A bérszinvonal számításához figyelembe veendő létszám az un. képzett összlétszám:

\ = Lt + Ls

Ennek alapján a bérszinvonal számításának képlete:

В. + В В

^ _ t_____e _ ________

Lt + Ls \

A vállalati bérszabályozás rendszerében a következő bérszabályozási formák alkalmazhatók:- a vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozás,- központi bérszabályozás "A" változat,- központi bérszabályozás "B" változat,- un. szigorított központi bérszabályozás.

5.2 Vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozás

A bérszabályozásnak ez a formája széleskörben érvényesül ott, ahol a jövedelmezőség viszonylag megbizhatóan mérhető, a nyereség tükrözi a gazdálkodás eredményességét. Ez a szabályozás a korábbi sokat vitatott növekményérdekeltséggel szemben alapvetően egy szinvonalérdekeltséget jelent. A jövedelmezőség színvonala áll ugyanis az érdekeltség középpontjában. Nyilván ebben a szabályozásban sem közömbös a jövedelmezőség növekménye, de annak meghatározó jelentősége lényegesen csökkent. A teljesitmények ésszerű, kiegyensúlyozott növelése természetesen itt is előnyt jelent a vállalatok számára, hiszen arányosan változik a béremelési lehetőségük.

28