Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)

V. A vállalati iparjogvédelmi munka fejlesztésének közgazdasági feladatai

Az állami menedzser-felkaroló szervezetekről részletesebb felvilá­gosítást a 2. számú mellékletben adunk. Az ujitások megválásitására jelenleg kedvezőek a gazdálkodási feltételek, minthogy a vállalati keretek között működő kisvállalko­zásokkal kapcsolatos ráfordítások a termelési költségeket terhelik. E téren az a feladat, hogy a vállalatok vállalkozó kedvét fokozni szükséges. 2.3 A gazdálkodó szervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítani a jelentősebb ujitások, találmányok más hazai gazdálkodó szervezetek­nél való elterjesztésére. Ennek érdekében célszerű együttműködni az érdekelt gazdálkodó szervezetekkel, résztvenni a széleskörű elterjesz­tésre alkalmas kiállításokon, bemutatókon, börzéken, kihasználni az ágazati információs rendszerek és a vállalkozói alapon működő ujitási­­-találmányi adatbankok által kinált lehetőségeket. Az ujitások, találmányok belföldi hasznosítására és áruexport formájában való értékesítésére kell elsősorban törekedni, ha ennek fel­tételei megteremthetők. Szorgalmazni kell azonban a szellemi termékek licenc vagy know-how formájában való külföldi értékesítését is olyan piacokon, amelyeken áruként történő értékesítések lehetőségeinket meg­haladja, vagy nem gazdaságos. A Belföldi szellemi termékforgalom növeléséhez fűződő vállalati érdekeltség fokozását célozta az árszabályozásban és a jövedelemsza­bályozásban 1982-83. között végrehajtott módosítás. Ezek vállalati tu­datosítása és a biztosított lehetőségek kihasználása jelenti e téren a leginkább kézenfekvő feladatokat. Ilyen lehetőség például az, hogy a nyereségadó alapját csökkenteni lehet a szabadalmazott találmány és az ipari minta esetén az oltalom megadásától, a műszaki megoldás önállóan értékesített dokumentációja esetén az értékesítő vállalatnál történő alkalmazásbavételtől számított 3 éven belüli értékesítésből származó bevétel 10 $-ának megfelelő összeggel. Hasonló kedvezményt jelent, hogy a "tiszta" hasznositási dijon felül az érdekelt felek külön megállapodásán alapuló, a találmány bevezetése érdekében végzett szolgáltatások /know-how jellegű ismeretek és tevé­kenységek/ ellenértékére, annak megállapitási módjára a vonatkozó ár­­hivatali rendelkezés szerint /7/1982. /IV.15./ ÁH/ a felek megállapo­dása az irányadó. Az ilyen szolgáltatásért felszámítható dij nem szá­mítható hozzá a feltaláló díjazásának alapját képező hasznos eredmény­hez. 3• Szervezeti, szervezési feladatok A Tudománypolitikai Bizottság "Irányelvei" előirták a gazdál­kodó szervezetek számára, hogy a szükséges szervezeti és személyi 102

Next

/
Thumbnails
Contents