Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás

b./ Az újítás szerzőjének jogvédelme érdekében az újítókat arra ösztönzi, hogy javaslatuk benyújtásával indokolatlanul ne késlelkedjenek. Ez biztosítja az egyéni éscsopoxt-érdek összhangban való érvényesülését, ráért egyrészt a szerző jogai ezáltal biztosítva vannak, másrészt a gazdálkodó szervezet megfelelő intézkedéseket tehet /pl. ha szükséges, kísérleteket folytathat/, hogy a megoldás a legcélszerűbben legyen hasznosítva.

Az is nyilvánvaló azonban, hogy ez a jogvédelem csak a valódi szerzőt, azt illeti meg, aki.az újításnak minősülő szellemi alkotást létrehozta. A törvényi vélelem ezért megdönthető, a javaslattevőt csak az "ellenkező bizonyításáig” kell az újítás szerzőjének tekinteni. A késlekedés azonban komoly hátrányt jelent a valódi szerző számára: neki kell bizonyítania, hogy a megoldás tőle, nem pedig a javaslattevőtől származik, jogait pedig nem a gazdálkodó szervezettel, hanem a javaslatot benyújtó álszerzővel szemben a bíróság előtt kell hogy érvényesítse, a szerzőség mej állapítása érdekében pert kell indítania..

A szerzőségi per megindítása az uj jogszabály értelmében nincs többé határidőhöz kötve. Az újítás szerzőségé iek elismerése azt illeti meg, aki a javaslatot kidolgozta. Ez. olyan személyhez fűződő jog, amely megsértése esetén a '.^k.

87. §-a előírásai szerint részesül jogvédelemben.

2.O3 Társazerzőség

Ujitótársak azok, akik közösen dolgozták ki az újítási javaslatot. Nem ujitótárs az, aki a megoldás lényegét nem érintő segítséget nyújtott az újítási javaslat kidolgozásához. /В 3. §-a /3/ bekezdése/.

А В 3. §-a /2/ bekezdése szerinti vélelem abban az esetben is áll, ha a javaslatot elsőként többen nyújtják be. Elsőként azonban csak egy javaslat kerülhet benyújtásra.

15