Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás
azt tehát a szerzőknek közösen kell megtenniük. A szerzőség egymás közötti arányát az ujitóhársaknak csak abban az esetben kell feltüntetniük, ha az különböző. А Б 3. §-a /4/ bekezdése értelmében az ujitótérssk szerzőségi aránya egyenlő, ha nem jelölnek meg eltérő arányokat. Annak nincs akadálya, hogy az ujitótársak utólag a szerzőségi arányt módosítsák, de ezt csak közös megegyezéssel tehetik. Az is lehetséges, hogy a szerző - a javaslat megtétele után - ujitotársakat jelöljön meg. Elvileg tehát meg van a jogi lehetősége annak, hogy a szerzőségi, illetőleg társszerzőségí vita a bíróság közbeajötte nélkül végződjék, ehhez azonban az érdekelt személyek megegyezése szükséges, abba a gazdálkodó szervezetnek nincs beleszólása. A javaslattevő hozzájárulásával történő bármilyen módositó bejelentést a szerző, avagy a társszerzők személye, a szerzőség aránya tekintetében ezért a gazdálkodó szervezet köteles tudomásul venni, sőt - miután a szerzőség joga abszolút jellegűnek minősíthető abban az értelemben, hogy azt senki jogos indok nélkül kétségbe nem vonhatja - azt mindenki köteles tiszteletben tartani, az a Ptk. 86. §-a értelmében a törvény védelme alatt áll. Ebből következik, hogy bírói jogvédelmet csak az kérhet, akinek jogát sérelem érte. Ezért a szerzőség, 'illetve társszerzőség megallapitása, illetőleg a szerzőségi arány • megváltoztatása iránt csak a szerző indithat pert a jogsértő ellen. Miután pedig egy szellemi alkotás létrehozója csak természetes személy lehet, szerzőségi perben alperesként a gazdálkodó szervezet - amely jogi személy - nem szerepelhet. 2.04 Az újítások összevont hasznosítása "Társszerzőség" a közös szellemi alkotás arányában azonban nemcsak akkor jön létre, ha a szerzők ködösen nyújtanak be javaslatot. A gazdálkodó szervezet ugvanis több javaslatot összevonhat és hasznosíthat, az eltérő xészmegolt ' 16