Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás

esetben nemcsak: az ezzel okozott kárt köteles megtéríteni, hanem eljárása büntetőjogi következményeket vonhat maga után.

Az 1978. évi 17. tv. /a Büntetőtörvénykönyv/ 329. §~ ában a következőképpen rendelkezik:

Aki

a. / más szellemi alkotását, találmányát, újítását, vagy

ipari mintáját sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,

b. / gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakör ével visszaélve más szellemi alkotásának..., újításának, ... hasznosítását vagy érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak dijából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

'2.02 A szerzőség védelme

Egyébként a jogalkotó vélelmezi, hogy a javaslattevő jogait a Ptk. 4. §-ában foglaltaknak megfelelően a társadalmi érdekkel összhangban mások érdeksérelme nélkül gyakorolja. А В 3. §-a /2/ bekezdése ezért kimondja, hogy újítónak - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, aki az újítási javaslatot elsőként nyújtotta be a gazdálkodó szervezethez.

E törvényi vélelem kettős célt szolgál:

a./ a gazdálkodás, a termelés biztonsága érdekében mentesíti a gazdálkodó szervezetet annak vizsgálata alól, hogy valóban a javaslattevő a szerzője a hasznosítani kívánt megoldásnak; Így nem jár el jogellenesen, ha a 2 előírásainak betartásával.a javaslatot hasznosítja és a javaslattevőt díjazza. Ezért kártérítési felelőssége sem állapítható meg.

14