Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás
ügynöki, аз anyagbeszerzői tevékenység, ha neci járul hozzá alkomé jellegű többletfel Ismerés..mint as említett példák esetében, lie feledjük, hogy a Ptk. 86. §-a az ujitást, mint szellemi alkotást részesíti jogvédelemben. Ezért a javaslat elbírálásánál erre is figyelemmel kell lennünk, azt kell elsősorban vizsgálnunk, mi a javaslat célja, a megoldás felismerése alkotó jellegű szellemi tevékenységet igényelt-e. Ebben az esetben közömbös, sőt a hasznosítás szempontjából egyenesen előnyös, ha a megvalósítás eszköze, a szükséges anyag kereskedelmi forgalomban beszerezhető. 2. Az ujitss szerzője /3 3. §. és 4. §,/ 2.01 A szerző védelme a polgári jog és a büntetőjog eszközeivel Az ujitás szellemi alkotás, szerzője az, aki ezt létrehozta. A szellemi alkotás a Ptk. 86. §-a alapján a törvény védelme alatt áll, a védelmet - a törvény rendelkezésein kívül - az ujitói jog szabályai határozzák meg /Ptk. C6. §. /2/ bekezdés/. А В 3• §-a "az ujitó" címszó alatt - a Ptk. idézett 86. §-ával összhangban - rögziti, hogy az ujitás szerzője /a továbbiakban: az ujitó/ az, aki a megoldást tartalmazó újítási javaslatot kidolgozta. Az ujitás szerzősége a személyhez fűződő jogokhoz hasonlóan át nem ruházható, szerző csak az lehet, szerzőségből eredő igényt jogosan csak az érvényesíthet, aki az újításnak minősülő műszaki, szervezési megoldást létrehozta. Az ujitás vagyoni értékű szellemi alkotás. Az újítási javaslat előterjesztése a jogszabály előírásai értelmében egyben vagyoni igény érvényesítése is, hiszen hasznosítása esetében a vállalat a javaslattevőt díjazni köteles. így aki más szellemi alkotását sajátjaként feltüntetve újítási javaslatot nyújt be, bitorlást követ el, és adott 13