Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás
bíróság azt a javaslatot is, ahol az ujitó úgy érte el a termelés jelentős növekedését, hogy az üzemen belül megoldhatatlan szerelési munkára alvállalkozó igénybevételét javasolta. De ilyen volt az a javaslat is, hogy a vállalat a félkész áruként vásárolt tengelyeket már csapágyazva rendelje meg, mert ezáltal az üzemben a csapágyak szerelése elmaradt és a gyártási kapacitás megnőtt. /Természetesen mindkét javaslat kidolgozta a megoldás módját is/. ügyvitelszervezési feladatnak minősült olyan egységes forma-nyomtatvány kialakítása, amely tobbszáz adatnak többszörös nyilvántartását.megszüntette és lehetővé tette a számitógépes feldolgozást. De nem minősítette a bíróság újításnak az ösztönző bérrendszer bevezetésére tett javaslatot - amely ugyan hasznos volt -, de nem volt szervezési jellegű. I.03 Viszonylagos újdonság Az újítást a találmánytól elsősorban az újdonság viszonylagossága határolja el. A javasolt megoldásnak csak annál a gazdálkodó szervezeteknél kell újnak minősülnie, ahol az ujitó azt ujitási javaslat formájában be'nyujtotta. Nehézséget okoz azonban esetenként annak az eldöntése, hogy az újításként bejelentett megoldást mihez kell viszonyítani. A viszony-, lagos újdonság általában gazdálkodó szervezeti szinten vi2sgálandó, de а В 2. §-a /2/ bekezdése lehetővé teszi, hogy több egységből álló szervezet a viszonylagos újdonság vizsgálatát egy-egy egységre korlátozza. Snnek feltételeit az ujitási szabályzatnak kell előirni. Nem viszonylag uj a megoldás, ha a gazdálkodó szervezet - illetve annak egysége - az ujitási javaslat benyújtása előtt azonos megoldást hasznosított, vagy átadott, illetőleg azokat a megoldás birtokában tervbe vette. A birói gyakorlat értelmezése szerint a viszonylagos újdonságot szigorúan csak abban a körben lehet vizsgálni, amit maga a javaslat behatárol. Amennyiben pl. az ujitó egy 8
